Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

96 üzleti könyveinek felmutatását, holott alperes erre kötelezte magát. Ez a panasz sem volt figyelembe vehető; mert a felebbezési bíróság Ítéleti tényállásában mérlegelt szakértői vélemény szerint alperes a szakértőnek a főkönyvet, a pénztárkönyvet, leltárkönyvet és háztartási jegyzőkönyvet rendelkezésére bocsátott; a melyekből kitűnő adatok alapján a szakértő a felebbezési bíróság által ítélkezésének alapjául szolgáló és indokoltan elfogadott véleményét elkészítette; mert a felebbezési biróság a szakértőnek eme könyvek alapján elkészített véleményét oly meggyőzőnek találta, hogy ezzel szemben a szakértőnek újabb meghallgatását szükségtelennek találta; ily körülmények közt tehát alperesnek még más könyvek felmutatására való kötelezésének kérdése annálfogva, hogy a szakértői bizonyítás ujólagozása megtagadtatott, tárgytalannak jelentkezik; és mert a szakértői véleménynek birói mérlegelése, mint a tényállás keretébe tartozó kérdés a felülvizsgálat körén kivül esik és sikeres felülvizsgálat alapját nem képezheti. Az a felülvizsgálati panasz is alaptalan, hogy a felebbezési biróság nem rendelte el alperes vaskereskedése nyers árúüzleti forgalmának megállapítását; mert a felebbezési biróság az alperes kereskedésének jövedelmét enélkül is megállapíthatónak találta és ily körülmények közt a fent előadottak szerint a szakértői bizonyítást ebben az irányban sem tartozott megismételni. Alaptalanoknak találtattak a felperesnek azok a felülvizsgálati panaszai is, hogy a felebbezési biróság jogszabálysértést követett el az által, hogy alperes vaskereskedése jövedelmének megállapításánál a házasfelek különválása utáni 1911. évi adatokat is figyelembe vette, holott ezek nem megbízhatók; továbbá, hogy az is jogszabálysértés, hogy a 20,000 koronás életbiztosítási kötvénybe fizetendő évi 1012 korona biztosítási díjat és a peres felek három gyermekének tartási, neveltetési, fürdőzési és egyéb eféle költségeit a felebbezési biróság a nőtartási díj megállapításához szükséges 12,000 korona évi jövedelemből levonta; mert az, hogy a férjnek a nőtartásdíj alapjául szolgáló jövedelméből micsoda kiadásokat és költségeket és milyen mértékben kell levonni és a szükségesnek talált levonások figyelembevétele