Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIX. kötet 1913,1914 (Budapest, 1915)

A felülvizsgálati kérelem vagy a válaszirat rendén felhozott újabb tények és bizonyítékok, a mennyiben a tényállás megállapítására vonatkoznak a S. E. 197. §-a értelmében tekintetbe nem vehetők. A m. kir. Curia felperesnek felülvizsgálati kérelmét alaptalannak találta. Felperes a felebbezési bíróság ítéletét csak abban a részében támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, hogy férjének atyja másodrendű alperes ideiglenes nőtai tásdij fizetésére férjével egyetemlegesen nem köteleztetett és felperes elmarasztalva lett abban, hogy ennek az alperesnek perbeli költségeit megfizesse. Az állandó bírói gyakorlat szerint a férj atyja menyének ideiglenes tartásdíja fizetésére csak akkor kötelezhető, ha a jogosan különélő menye a házasság idejétől tevékenységét férjével együtt ingyenesen, a férj atyja vagyonának gyarapítására fordította ; erre azonban felperes a per adatai szerint bizonyítékot nem ajánlott és így felperesnek a másodrendű alperes ellen irányuló keresete jogalap hiányában helyesen utasíttatván el, a S. E. 109. és 168. §-a értelmében ennek az alperesnek perköltsége megfizetésére is helyesen köteleztetett; ez okból felperest sikertelen felülvizsgálati kérelmével elutasítani és őt a S. E. 204. §-a értelmében ennek az alperesnek a felülvizsgálati eljárás rendén felmerült költsége megfizetésében elmarasztalni kellett. Az elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmét illetőleg, jogszabály, hogy a férj, ha az együttélés jogos megszakítását az ő magatartása idézte elő, nejét külön is eltartani köteles ; és ha az ideiglenes nőtartási pernek folyama alatt a házassági bíróság a házassági köteléket a férj vétkességéből felbontotta, ebben a perben elfoglalt jogi álláspontja a tartási kötelezettség tekintetében az ideiglenes nőtartás iránti perben is irányadó, alaptalan tehát elsőrendű alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a jelen perben vizsgálat tárgyává nem tette, hogy felperes a házassági közösséget jogosan megszakíthatta. A felebbezési bíróság Ítélete indokolása szerint felperes elsőrendű alperessel a házassági együttélés megszakítása után néhány hónapra a házassági kötelék felbontása iránti pert folyamatba tette és ennek rendén ideiglenes nőtartást is követelt és a házassági biróság ebben a kérdésben a 31,196/911. sz. a.