Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

72 Eltekintve attól, hogy felperesek keresetüket nem az alperesnek jogtalan gazdagodására, hanem kifejezetten az 1881 : XLI. t.-cz. 24. §-ából kifolyólag függő termésüknek az alperes által történt elvételéből származtatott kártérítési kötelezettségre alapították és így a felebbezési bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg azáltal, hogy felperesek követelését a keresetben meg sem jelölt alapon bírálta el, alperes felülvizsgálati kérelmének az alább kifejtettek alapján kellett helyt adni. Az 1881 : XLI. t.-cz. 24. §-a szerint a birtokos a kisajátító ellen, a mennyiben a kisajátítás alá eső ingatlanon található termésben kár okoztatott, a kisajátítási összeg megállapításánál számításba nem vehető, ezért a kárért sommás eljárás útján külön kártérítést igényelhet és minthogy felperesek keresetüket a most felhívott §-ra alapították, az anyagi jogszabály helyes alkalmazásának szempontjából azt kell eldönteni, hogy a kisajátított ingatlannak alperes által történt birtokbavétele idejében birtak-e a felperesek függő terméssel vagy sem? Minthogy a kisajátított ingatlannak trágyázott, burgonyával és répával bevetett részét felperesek csakis annak az alperes által történt birtokbavétele után szántották fel, trágyázták és vetették be burgonyával és répával és így ezáltal létesített függő termés alperesnek birtokbavezetése után keletkezett, a birtokbavezetés idejében pedig a kisajátított ingatlan eme részén függő termés nem létezett, minthogy a felebbezési bíróság Ítéletének idevágó és e helyütt is elfogadott jogi indokai szerint a felhívott 24. §. alapján a birtokos csak akkor követelhet kártérítést, ha az ingatlan elfoglalása idejében már megvan a függőtermés és a kisajátító épen az elfoglalással vonja azt el a birtokostól, a mely eset a most érintett területrészen nem forog fenn, minthogy az 1881: XLI. t.-cz. 45. §-ának ama rendelkezéséből, mely szerint megengedett birtokbavétel esetében a kisajátító a kisajátított területeken a kártalanítási eljárás előtt a tulajdonos beleegyezése nélkül is megkezdheti az építési munkákat, az következik, hogy a megengedett birtokbavétel időpontjától kezdve a tulajdonos rendelkezése megszűnt, a miből nyilvánvaló, hogy a tuljdonos az ezután az időpont után a kisajátított ingatlanon tett befektetésének megtérítését annál kevésbé követelheti, mert a 30. §-nak rendelkezése szerint a kisajátítónak a birtokbavétel nap-