Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

58 milag nem kifogásolt bérleti szerződési okirat szerint a felperes az ott körülírt budapesti házat egészben vette bérbe 1911 novebei 1-től kezdődő három évre; a felperes pedig ennek a bérleménynek az ő használatába átadása iránt az alperes ellen támasztott keresetével a m. kir. Guria 1912 április 1-én G. 58. sz. a. hozott ítéletével a lakbérleti szabályrendelet 9. §-a alapján abból az indokból utasíttatott el, mert a felperes az 1911 november 1 én esedékes első évnegyedi bért megfizetni, vagy azzal az alperest megkínálni vagy birói kézbe helyezni elmulasztván, emiatt az alperes a bérlemény használatát a bér megfizetése előtt megengedni nem volt köteles, sőt a bérleményt a felperes kárára és veszélyére bérbeadni jogosítva volt. Az A) alatti szerződési okirat tartalma szerint is nem lakásnak, hanem egy egész háznak bérbeadásáról lévén szó, az alperes viszont a felebbezési bíróság tényállása szerint a bérleményt a felperesnek üresen átadni 1911 november 1-én képes nem is volt és üresen nem is adta át, már pedig egy egész ház kibérlése esetében is a bérlemény kiürítve adandó át, hacsak a szerződő felek meg nem állapodtak abban, hogy a bérlő a kibérléskor lakóktól elfoglalt házat a lakókkal kötött bérszerződések elfogadásával átvenni kész, a mi az alatti okiratban kifejezve nincs és a mire nézve az alperes a perben bizonyítást nem is ajánlott. Ezekhez képest a bérleti szerződést a bérleti idő kezdetekor sem a felperes sem az alperes a bérleménynek szerződésszerű állapotban átadása által nem teljesítvén és a kölcsönös teljesítés azóta sem következvén be, helyesen mondotta ki a felebbezési bíróság azt, hogy a bérleti szerződés nem ugyan a szerződő felek szándékából, hanem mindkét szerződő fél hibájából teljesedésbe nem ment. Minthogy pedig a felperes a bérleményt utólag átvenni még kiürített állapotban sem tartoznék, helyesen és jogszabály sértése nélkül mondotta ki a felebbezési bíróság azt is, hogy a bérleti szerződés megszűntnek tekintendő és így a megszűnés kimondása miatt alperes részéről emelt panaszok ezekből az indokokból alaptalanok. Jogilag következik ezekből az, hogy a mindkét szerződő fél hibájából tejesedésbe nem ment és megszűnt szerződés alapján a bérlő által adott szerződési biztosítékot egyrészről az alperes