Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

34 sen és ennélfogva ha felperes és alperes fia az említett üzletbe társtagnak belépni és az üzletet átvenni köteles, ez a megállapodás alperesre joghatálylyal nem birhat; és eltekitve attól, hogy a felebbezési bíróság ítéletében ennek marasztaló kimondásával a felperesi kérelmen túl is terjeszkedett, ebből a tényállásból tévesen vonta le alperessel szemben azt a jogi következtetést, hogy felperest az italmérési jog átruházása tekintetében elvállalt szerződési kötelezettségének teljesítése csak ezt követően terhelheti. A kereset elutasítása folytán alperesnek a felülvizsgálati kérelem rendén telhozott további panaszai alaptalanok. Felperes pervesztes lévén, azt a S. E. 109., 168. és 204. §-a értelmében az összes alperesi perbeli költség megfizetésére is kötelezni kellett. (Kir. Curia G. 326/912. 1913 április 17.) 3280. Jogszabály az, hogy külön tartást csak az a nő követelhet, a ki a házassági együttélés megszakítása körül, illetőleg az okul szolgáló megszakítás előidézésében vétlen volt. A m. kir. Curia P. Arnoldné felperesnek P. Arnold alperes elleni ideiglenes nótartás és jár. iránti sommás perében felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Megjegyeztetik, hogy a felperes korábbi felülvizsgálati kérelmében felhozottak tekintetbe vehetők nem voltak, mert a S. E. 190. §-a szerint a felülvizsgálati kérelemnek kell magában foglalnia annak kijelentését, hogy a peres fél az Ítéletet mely alapon támadja meg; a felülvizsgálati kérelemben egy korábbi felülvizsgálati beadványban foglaltakra való puszta hivatkozás tekintetbe nem vehető. A m. kir. Curia ebben a perben hozott feloldó végzésében annak a jogkérdésnek eldöntése végett, hogy a felperesnek az alperessel szemben követett sérelmes viselkedése nem tekinthető, a házassági együttélésnek e sérelmes viselkedése után is történt folytatásával megbocsátottnak, az alperes részéről a felebbezési bíróságot a felperes sérelmes ténykedése időpontjai megállapítására utasította.