Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

13 és annak megsértésével kötelezte az alperest az egész kárösszeg megtérítésére, holott a felperes a bérleményt 1904. évi deczember hó 5-ike előtt megtekintvén, kifogás nélkül átvette, tehát a kár felét viselni ő tartozik, mert a felebbezési bíróság Ítéletében nem állapított meg olyan tényeket, a melyekből következtethető volna, hogy a felperest azon hibák tekintetében, a melyek az épület rendszerinti használhatóságát gátolták, vétkesség terheli. Az alperes viszonkeresetének a hét hónapra eső bérkövetelést és bérkülönbözetet, valamint az előleges szemle költségét tárgyazó részét a felebbezési bíróság helyes indokolással utasította el, mert a felperes a kezdettől fogva használhatlan bérleményért bért fizetni köteles nem volt, az előleges szemle pedig a felperes javára vezetett eredményre, a mely eredményt a felebbezési bíróság a használhatlanság megállapítására bizonyítékul elfogadott. A viszonkeresetnek többi részét az alperes a bérlemény egyes alkatrészeinek megrongált állapotban való visszabocsátásából származtatta és a felebbezési bíróság erre a kárkövetelésre helyesen alkalmazta az osztr. ptk. 1111. §-ban meghatározott egyévi elévülési időt, és ha már a kárkövetelésnek elévülését kimondotta, akkor feleslegcsen indokolta a kár bizonyítására a külön iratban felhívott tanúk kihallgatásának mellőzését,, következőleg az elévülés kimondásával és a tanúbizonyítás mellőzésével jogszabályt nem sértett. Nincs nyoma annak, hogy az alperes bizonyítani kívánta, vagy akár csak állította volna is, hogy ő a felperest a végleges szerződési okirat kiállítására az 1904. év végéig felhívta, ez pedig azt megtagadta volna, sőt a haszonbérleményt az alperes az 1904. év végén a szerződési okirat kiállítása nélkül is tényleg a felperesnek átadta ; ily körülmények közt pedig a felperest a végleges szerződési okirat kiállítása körül mulasztás nem terhelvén, alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett volna azzal, hogy a 600 K szerződési biztosítékot nem tekintette a szerződési okirat alapján elveszettnek és azt az összeget a felperes javára visszaadni ítélte. Alaptalan végül az alperesnek a perköltség és az előleges szemle költsége megtérítésében való marasztalása miatt emelt panasz is, mert az alperes a per két főtárgyára, vagyis a bérleti