Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

10 leti szerződés egy évre az osztr. ptk. 1090. és 1094. §-a szerint megköttetett. A m. kir. Guria E. Gyula felperesnek Gs. vármegye közönsége alperes elleni bérleti szerződés megszüntetése s jár. iránti sommás perében az alperest felülvizsgálati és az elhalt felperes hagyatékához tartozó követelések behajtására kirendelt dr. K. Miklós ügygondnokot csatlakozási kérelmével elutasította és a felülvizsgálati költséget kölcsönösen megszüntette a következő indokolással: Az a körülmény, hogy a felperes még az elsőbiróság Ítéletének meghozatala előtt elhalt és hogy az ő örökösei a perbe be nem léptek, a felperesi képviseletet a per további folyamába nem tette szabálytalanná; az e részben felhozott panasz tehát alaptalan, mert az 1874 : XXXIV. t.-cz. 43. §-a szerint a megbízó halála esetében az örökösök további rendelkezéséig az ügyvéd köteles a joghátrányok elkerülésére és a megbízó örökösei érdekeinek fentartására szükséges minden intézkedéseket megtenni, a miből jogilag következik, hogy a felperesnek a per folyta alatt bekövetkezett elhalálozásával az általa vallott ügyvéd volt jogosítva a másként nem rendelkező örökösöket képviselni és a felperes elhalálozásának a bíróságok tudomására nem jutott ténye a per szabályszerű folytatása gátló befolyással nem volt. Minthogy pedig az alperesnek, a mennyiben az örökösök kilétéről tudomással nem bir, vagy a mennyiben az örökséget igénylők joga vitás, módjában áll a marasztalási összegnek kifizetését a hagyatéki bírósághoz teljesíteni, ennélfogva abban az irányban, hogy az alperes a marasztalási összeget kinek fizesse, intézkedésnek szüksége fenn nem forog. Az alperes a felebbezési tárgyalásnál csatolt különiratában a megyei vagyonkezelésre vonatkozó alapszabályok beszerzését és B. Antal tanúnak kihallgatását lényegileg arra a jogkérdésre nézve kérte, hogy a kernset alapjául szolgáló haszonbérleti szerződésnek érvényes létrejöttét megczáfolja; e részben azonban alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabály sértésével mellőzte ezt az ajánlott bizonyítást, mert bár a bíróság a S. E. 39. §-a szerint még más bíróságtól is beszerezhet iratokat, de ha ténybeli meggyőződését a már felhozott bizonyítékokból megalkothatta és ezeket a per eldöntésére elegendőknek tartotta, a további bizonyítástól