Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

9 A felebbezési bíróság ténymegállapítása ugyanis megfelel a S. E. követelményeinek és különösen a 64. és 197. §-ban előírt szabályoknak; mert a felebbezési bíróság a per összes, lényeges körülményre tartozó adatait mérlegelési körébe vonta s a lényegre tartozóan kellőképen kifejtette azokat az okokat, a melyek ténybeli meggyőződését előidézték, úgyszintén azt is kifejtette, hogy az alperes által czélzott bizonyítást milyen irányban és miért mellőzte. Nem sértett tehát jogszabályt a felebbezési bíróság, a mikor a perbeli adatok kellő mérlegelésével az alperes tartási kötelezettségének mérvét akiént állapította meg. hogy az jogszabály szerint való czéljának megfelelve, a különélő nőnek ideiglenes megélhetését biztosítsa. Nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azzal sem, hogy a felperes jövedelmét közelebbről meg nem állapította ; mert az alperes nem is vitatta, hogy a felperesnek egyébként megállapított foglalkozása s így az abból saját munkásságával elért jövedelme állandó jellegű volna, mert végül a felebbezési bíróság akkor, a mikor a peres felek társadalmi és vagyoni helyzetének, úgyszintén jövedelmének tekintetbevételével az alperes kötelezettségének mérvét megállapította, azt is mérlegelési körébe vonta, hogy a felperes keresetképes és keres is. A felülvizsgálati kérelem ezekhez képest sikerre nem vezetvén, azt elutasítani s a felülvizsgálattal okozott költségeknek fizetésére az alperest a S. E. 204. §-a értelmében kötelezni kellett. (Kir. Guria G. 320/1912. 1913 február 11.) 3272. Az a körülmény, hogy a felperes még az elsőbiróság ítéletének meghozatala előtt elhalt és hogy az ő örökösei a perbe be nem léptek, a felperesi képviseletet a per további folyamában nem tette szabálytalanná, az e részben felhozott panasz tehát alaptalan. Alaptalan az oly irányú érvelés, hogy az okiratba foglalt szerződési nyilatkozatok csakis az osztr. ptk. 936. §-a alá eső jövendőben kötendő szerződés iránti egyezkedés jellegével birnak, ha a szerződési nyilatkozatok nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a bér-