Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)
3 mint a felperes férj jövedelme s kimondatott, hogy az a házasság tartama alatt a férj által követelhető. Minthogy azonban a már a jelen perbeli alperes által a jelen perbeli felperes ellen indított, Sp. III. 493. sz. újított perben a peres feleknek jogviszonya akként nyert rendezést, hogy a felperes az alperessel szemben nem számíthatja be azt a 3000 K-t, a mely nem is az alperes tartozása, hanem a felperes ez iránt való igényét az alperes atyja ellen külön érvényesítheti; minthogy továbbá az 190G augusztus hó 9-én 8791. sz. a. perben, melyet a felperes indított az alperes szülői ellen a kérdéses 3000 K kiadása iránt, a kir. Curia az 1909. évi január hó 8-án 3282. sz. a. hozott Ítéletével a felperest elutasította s kimondotta, hogy az együttélésnek a felperes részéről történt önkényes megszakításával az évjáradék fizetési kötelezettség jogi és erkölcsi alapját vesztette; minthogy végül az 1907. évi augusztus hó 16-án 9032. sz. a. indított perben, a melyek ugyancsak a felperes az alperes ós örököstársai ellen, mint néh. édesatyjuk örökösei ellen, ugyancsak a kérdéses 3000 K évjáradék fizetése iránt indított, a felperes az előző perben a kir. Curia Ítéletében kifejezett jogi álláspont alapján és arra utalással újból elutasíttatott; kétségtelen, hogy az előrebocsátottakhoz képest ítélt dolgot az képez, hogy a felperes a 3000 K évi járadékot az alperestől nem követelheti. Helyesen vonta le tehát a felebbezési bíróság az előző perekben hozott bírói határozatokból azt a jogi következtetést, hogy a felperesnek a 3000 K évi járadék iránti igénye már az alperessel szemben jogérvényesen megbirálást nyert és ezzel elutasíttatván, az alperesnek a felperes ellen jogerősen megítélt követelésébe beszámítás tárgyát nem képezheti. Jogszabályt képez ugyanis, hogy beszámításnak csakis kölcsönös követelések tekintetében lehet helye. Minthogy tehát a felperesnek tartási kötelezettsége annak a tényállásnak tekintetbevételével állapíttatott meg, hogy az alperesnek társadalmi helyzetéhez mérten eltartásához jelenlegi jövedelme nem elégséges és ehhez a havi 150 K szükséges: nincs jogi alapja a tartás összegének leszállítására irányuló felülvizsgálati panasznak sem. Ezek szerint a felperes felülvizsgálati kérelme sikerre nem 1*
