Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)
XXII érdemetlenné vált, a férj nejét jogszabály szerint külön eltartani köteles, 3296. 64. A felebbezési bíróság helyesen mondotta ki érvényben fennálló jogszabályként, hogy a íérj, mint a család feje, szabadon választhatja meg a lakhelyet, a hol a házaséletet folytatni kívánja, mert ezen joga önként foly családfői minőségéből és abból a házasság természetével és czéljával járó jogszabályból, hogy a feleség a férjével együttlakni és őt lakhelyére követni tartozik. Az is jogszabály, hogy a férjnek a lakhely megváltoztatására vonatkozó joga magánjogi megállapodással nem korlátolható olyan jogszabályijai, hogy a férj az ilyen tartalmú megállapodást az ő életviszonyaihoz és a czélszerűséghez képest megindokolhatván, meg ne változtathatná és ne követelhetné azt, hogy ilyen indokolt lakhelyváltoztatás esetében a feleség őt kövesse. 3309. 87. A nő külön eltartást csak akkor jogosult követelni, ha a különélést nem ő idézte elő. 3313. 95. Az 1881 : XXXIV. t.-cz. 4. és 13. §-a, valamint az 1889:XXXVI1I. t.-cz. 17. §-a értelmében a pénzügyi hatóság által kibocsátott fizetési meghagyással kirótt illeték megszabásának helyessége és jogossága, tehát nemcsak számszerinti összege ellen az 1889 : XXVIII. t.-cz. 21. §-a értelmében a pénzügyigazgatósághoz van felebbezésnek helye, a mely szabály szintén kizárja annak a jogi lehetőségét, hogy a bíróság a maga hatáskörében joghatályosan döntsön az ítéleti illeték kérdésében. 3321. 115. Ha a iiázassági együttélést alperes jogos indok nélkül szakította meg, az esetben a férj nejét jogszabály szerint külön eltartani tartozik. 3324. 120. A felperesnek az alperes részéről elkövetett és az együttélés megszakítására közvetlenül okot szolgáltató súlyos testi sértés miatt jogos oka támadt a különélésre és a különtartás követelésére. Jogszabály, hogy a bár jogos okból különélő nő nem követelhet ideiglenes tartást akkor, ha megélhetése a saját vagyonából is biztosítva van, de ezt a jogszabályt nem sértette meg a felebbezési bíróság, midőn a némi vagyonnal, de megfelelő jövedelemmel nem bíró nő részére saját jövedelme pótlásakép tartásdíjat itélt. 3325. 121. Ha felperes a házastársi együttélést jogos indokból szakította meg és annak visszaállítását jogosan meg is tagadhatta és minthogy jogszabály szerint a férj, ha a különélés az ő magatartására vezethető vissza, nejét külön eltartani köteles, anyagi jogszabályt sértett a felebbezési biróság, midőn a keresetet elutasította, még pedig felperesnek oly cselekménye miatt, mely megbocsátottnak lévén tekintendő, mi jogkövetkezményt nem vonhat maga után. 3334. 136. Az a kérdés, hogy egy nő eltartására mekkora pénzösszeg szükséges, a bizonyítékok szabad mérlegelése körébe tartozó jogkérdés. 3338. 146. Jogszabály szerint a férj nejét eltartani tartozik. 3341. 150. Habár a felek közötti válóperben a férj a házasság felbontása