Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

118 az elsőrendű alperesnek 1912. évi január hó 29-én készpénzben kifizetett, 1912. évi február hó 8-áig a fentjelzett pénzintézet kötelezőleg átvállalja és erről felperesnek kötelezőt állít ki, hogy ezen 6000 K tőkét 8%-os kamatjával legkésőbb 1912. évi márczius 15-ig elsőrendű alperes helyett készpénzben hiánytalanul visszafizeti és a mennyiben a pénzintézet ezen kötelezettséget el nem vállalná, vagy az 1912. évi márczius hó 15-ével kikötött határnapig vissza nem térítené, alperesek teljes kötelezettséget vállalnak az egész összegért, a tanuk által nem előttemezett ezt a kötelezvényt elsőrendű alperes ((mint egyenes adós», másodés harmadrendű alperes pedig «mint kezes» írták alá. Minthogy pedig a kötelezettség mérvére és terjedelmére elsősorban a kötelező fél lekötelező nyilatkozata az irányadó, minthogy az A) alatti okiratban a másod- és harmadrendű alperesek kifejezetten mint kezesek fogadták el a kötelezettséget, a minek nem tulajdonítható más értelem, mint az, hogy a főadósért egyszerű kezességet vállaltak és ezzel szemben az A) alatti okiratban foglalt ama kijelentést, mely szerint alperesek teljes kötelezettséget vállaltak az egész összegért, nem szabad kiterjesztőleg akként értelmezni, hogy a másod- és harmadrendű alperesek elsőrendű alperesért, vagy ő vele egyetemleges kötelezottséget vállaltak, holott ez a kijelentés a kezesség minéműségére nézve tett határozott és kifejezett megjelöléssel szemben csakis a követelés összegére vonatkozik, minthogy az egyszerű kezességnél a kezesek csak annyiban kötelesek a főadós kötelezettségeiért helyt állani, a mennyiben a követelés a főadóstól be nem hajtható: a felebbezési bíróság a másod- és harmadrendű alpereseknek egyetemleges marasztalása által a fent kiemelt anyagi jogszabályokat sértette meg, miért is a másodrendű alperes felülvizsgálati kérelmének a S. E. T. 185. §-ának a) pontja alapján helyt adni, a felebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatni, az egyetemleges marasztalási kérelmet elutasítani, másod- és harmadrendű alpereseket csakis feltételesen kötelezni, ellenben a felülvizsgálati kérelmet egyebekben mint alaptalant elutasítam kellett. A másod- és harmadrendű alperesek a feltétlen marasztalási kérelem elutasítása által részben pernyertesekké, felperes részben vesztessé, viszont a feltételes marasztalás által másod-