Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

117 napjától számítandó 8% kamatnak megfizetésére nem elsőrendű alperessel egyetemlegesen, hanem csakis arra az esetre kötelezte, ha ez a marasztalási összeg az elsőrendű alperes ellen vezetendő kielégítési végrehajtásnak sikertelensége folytán nem hajtható be, a perbeli, felebbezési és felülvizsgálati költségeket a felperes és a másod- és harmadrendű alperesek közt kölcsönösen megszüntette; ellenben másodrendű alperest egyebekben felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Mindenekelőtt előrebocsátja a m. kir. Curia, hogy mivel a peres kérdés valamennyi alperesre nézve csak egységesen dönthető el: a S. E. T. 139. és 191. § § ai alapján a másodrendű alperes felülvizsgálati kérelmét az első- és harmadrendű alperesek nevében is beadottnak tekintette. A másodrendű alperes a felebbezési tárgyaláson az elsőbiróság előtt nem érvényesített azt az új kifogást hozta föl, hogy felperes beleegyezett abba, hogy a kereseti 6000 K akkor fizetessék vissza, a mikor a «G. kereskedelmi részvénytársaság*), vagy dr. Z. Miksa eleget tesznek kötelezettségüknek és kérte erre nézve P. Mór ügynöknek tanukénti kihallgatását elrendelni, a mit a felebbezési bíróság megtagadott és másodrendű alperesnek a S. E. T. 185. §-ának c) pontjára fektetett ez ellen irányuló felülvizsgálati panasza az, hogy a felebbezési bíróság lényeges eljárási szabály megsértésével mellőzte az ügydöntő körülményre nézve felajánlott bizonyításfelvétel elrendelését. Ez a panasz alaptalan, mert a felebbezési biróság ítéletének indokaiban, a tárgyalás és bizonyítás egész anyagát felölelő és így a S. E. T. 64. § ában megkívánt tüzetességgel és részletességgel kifejtette, hogy teljesen valószínűtlennek találta, miszerint a fentemlített megegyezés a felek közt létrejött volna, a mi által a tanúkihallgatás mellőzése kellően indokolva van, eme mérlegelés eredménye pedig tekintettel arra, hogy kötelező bizonyítási szabály megsértése nem panaszoltatott, felülvizsgálat körébe nem vonható. Alapos azonban másodrendű alperesnek a S. E. T. 185. §. a) pontja alapján, az anyagi jogszabály megsértése miatt emelt felülvizsgálati panasza. A felebbezési biróság ügyállásában ismertetett, a felek által valódinak elismert A) alatti kötelezvény szerint alperesek arra kötelezték magukat, hogy a r., helyesen g. kereskedelmi részvénytársaság a 6000 K kölcsöntőkét, melyet felperes a fivérének, t. i.