Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

111 nem a maga erejével házilag miveli, a telepes a birtokból kimozdítható, alkalmazhatónak nem találta, és a keresetet elutasította. Az A) alatti telepítési okirat 11. pontja ugyanis azt tartalmazza, hogy a m. kir. földmüvelésügyi miniszter azt a telepest, a ki a telepet saját erejével házilag nem míveli, a telepesek sorából törölheti, helyébe más telepest fogadhat be, a kimozdított telepes pedig a telepet tüstént elhagyni köteles. Ez a kikötés arra az esetre szól, a mikor még a telepítésre bocsátott területre nézve a telekkönyvi átalakítás meg nem történt, a telepessel az alapszerződés még meg nem köttetett és a telepítvényi birtok tulajdonjoga a telepes javára telekkönyvileg be nem kebeleztetett, a mely bekebelezés az A) alatti okirat 16. §-a érteiméten attól tétetett függővé, ha a telepes a vételár első részletét lefizette. A felebbezési bíróság ítéleti tényállásából az vehető ki, hogy habár az alperes az okirat 14-ik pontjában megállapított kamatok és törlesztési részletek fizetésére nézve késedelemben nincs, de a telekkönyvi átalakítás, és az alapszerződésnek megkötése, valamint a tulajdonjognak a telepes javára való bekebelezése még meg nem történt, ezt a körülményt azonban a telepesítő kir. kincstár olyan mulasztásának, hogy e miatt a 11-ik pont esetében kikötött kimozdítási jogától elesett volna, tekinteni annál kevésbbé lehet, mert az A) alatti okiratban a kir. kincstár nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a telekkönyvi átalakítást és az alapszerződésnek megkötését meghatározott időpontig eszközölni fogja, és mert a 18-ik pontban az is kiköttetett, hogy a telepesnek az alapszerződés megkötése után is tartozik a telepítvényi birtokot saját erejéből házilag mivelni és feltétlenül lemond arról a jogáról, hogy a telepet a tulajdonjog bekebelezését követő 15 éven belül részben vagy egészben haszonbérbe adhassa, vagy annak birtokát, vagy birlalását, vagy bármi czimen való haszonélvezetét előzetes engedély nélkül átruházhassa vagy elidegeníthesse, még ha a vételárat egészben kifizette volna is. Az A) alatti okirat keltekor még az 1911: XV. t.-cz. által nem módosított 1894 :V. t.-cz. 18. §-a a telepes kimozdíthatásának csak azt az esetét állapítja ugyan meg, ha az első két évnek vételári kamataival, vagy a további években vételár és kamatok fejében fizetendő járulékoknak legalább két évi részletével hátra-