Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)
93 a vevőnek a vételárból félévenként előre 1000 korona részletekben fizetendő 10,000 korona visszafizetésére kötelezettséget vállaltak. Habár a szerződő felek ezt az ügyletet lakási és használati szolgalomjog kikötésének minősítették, ez nem szolgál akadályul arra, hogy az üzlet a maga jogi mivolta szerint minősíttessék. Tekintve pedig azt, hogy az eladók a vételárból öt év alatt, fél éves részletekben visszafizetendő 10,000 korona ellenértéknek minden megszorítás nélkül való megfizetésére kötelezték magukat, az üzlet jogilag helyesen nem minősíthető másnak, mint öt évre kötött bérleti szerződésnek. Minthogy pedig az A) alatti szerződési okiratban nincs kikötve, hogy az eladók a lakást és használatot csak személyesen gyakorolhassák, az eladók nem voltak elzárva attól, hogy az ingatlannak használatát az alperesnek átengedhessék. A felebbezési bíróság tehát nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy az eladóknak az A) alatti szerződési okirat 2-ik pontjában szerzett használati jogát az alperesnek joghatályosan átengedhessék és ez alapon a keresetet elutasította, mert a fentiek szerint a fennforgó esetben lényegileg bérleti szerződési jogügyletről van szó. Az alaptalan felülvizsgálati kérelmet tehát ezekből az indokokból elutasítani kellett. (Kir. Guria G. 360/1912. 1913 május hó 29.) 3312. Ha a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályainak megsértésével mellőzte a kért bizonyítás felvételének elrendelését, a S. E. 185. §. 3. pontja alapján a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni és a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján feloldani kell. A m. kir. Curia K. B. r.-t. felperesnek K. Ferencz és neje alperesek ellen 15,226 K 35 f és jár. iránt indított sommás perében az alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítéletének az alpereseket 3358 koronát meghaladó összegben marasztaló részét feloldotta és a bíróságot arra utasította, hogy tárgyalás tartásával a tényállást szabályszerűen állapítsa meg és az összes eljárási költségekre is kiterjedő új határozatot hozzon, a következő indokolással: