Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)
84 következőleg felperes tűrni tartozik, hogy a lefoglalt famennyiség alperes követelésének fedezetére szolgáljon és így a famennyiségnek, illetőleg birói letétbe helyezett értékének a birói zár alól felmentésére irányuló keresetnek jogi alapja nincs. A S. E. 48. §-a 3. c) pontja és a 160. §-a értelmében a ténybeli állítások, tehát a beismerés sem veendők jegyzőkönyvbe és felperes más módon nem mutatta ki, hogy az Ítéleti tényállásban foglalt beismeréseket a felebbezési bíróság valamely eljárási jogszabály megsértésével állapította meg. Az előadottak szerint felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan levén, azzal őt elutasítani kellett. (Kir. Guria G. 110/1913. 1913 május 23.) 3307. A S. E. 130. §-a alapján a felebbezési eljárásban is alkalmazandó 121. §-nak b) pontja értelmében a bíróság az előtte lefolyt tárgyalási mozzanatokat Ítéleti tényállásában is előadhatja, a nélkül, hogy azokat jegyzőkönyvbe vennie kellene és a 160. §. szerint a tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok különben sem veendők jegyzőkönyvbe. A m. kir. Guria ifj. D. Gyula és társa felpereseknek T. Lipót és neje alperesek ellen 6437 K és jár. iránti sommás perében alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: Az alperesek a S. E. T. 185. § ának c) pontja alapján a bizonyításra vonatkozó jogszabály megsértéseként panaszolják, hogy a felebbezési biróság a nélkül, hogy perrendszerű bebizonyítást nyert volna, állapította meg a felek közt nem vitás tényállás gyanánt azt, hogy alperesek a végett, hogy a már nem a felperesek munkaköréhez tartozó szobafestési munkálatokat minél előbb elvégeztethessék, a helyiségek levegőjét a központi gőzfűtéssel igen nagy (20—26°-ra) hőmérsékletre hevítették. Minthogy a S. E. T. 130. §-a alapján a felebbezési eljárásban is alkalmazandó 121. §-nak b) pontja értelmében a biróság az előtte lefolyt tárgyalási mozzanatokat Ítéleti tényállásában is előadhatja a nélkül, hogy azokat jegyzőkönyvbe vennie kellene és a 160. §. szerint a tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok különben sem veendők jegyzőkönyvbe :
