Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

79 indított per nem tartozott azok közé a perek közé, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nem volna helye. A felebbezési bíróság nem sértette a 2. • . a. csatolt levél tekintetében az okirattal való bizonyítás kötelező szabályait, különösen a S. E. 73. §-ban foglalt azt a jogszabályt, hogy az 1868: LIV. t.-cz. 167. és 168. §-a szerint kiállított magánokirat, ha valódisága nincs kétségbe vonva, vagy be van bizonyítva, az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy kiállítójuk a benne foglalt nyilatkozatot tette, más alakban kiállított magánokirat bizonyító ereje pedig szabadon mérlegelhető, sem pedig a S. E. 77. §-ban foglalt azt a jogszabályt, hogy ha a magánokirat aláírása nem tagadtatik, az aláírást megelőző szöveg az ellenkező bizonyításáig valódinak vélelmezendő; mert a felebbezési bíróság a 2. •/• a. levelet, habár azt a felperes nem írta egész terjedelmében sajátkezűleg, sem rajta .két előttemező tanú aláírása nincs, elfogadta teljes bizonyítékul arra nézve, hogy az azt aláíró felperes a benne foglalt nyilatkozatot tette s valódinak fogadta el az aláírás előtti szöveget is és így az e részben emelt panaszok alaptalanok. A felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal sem, hogy a felperesnek a 2. */. a. levélben tett nyilatkozatát a szöveg tartalmának megfelelőleg nem tekintette olyannak, mint a melylyel a felperes, mint a haszonbérleménynek új tulajdonosa a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti jogáról lemondott volna és a haszonbérleti szerződést ennek lejártáig fenntartandónak elfogadta volna. mert a 2. •/. a. levélnek az a tartalma, hogy a felperes mint a haszonbérlemény új tulajdonosa a levél írása időpontjában még érvényében fennálló haszonbérleti szerződés minden egyes pontjához szigorúan ragaszkodik és a birtok tüzetes megnézése után esetleges észrevételeit a jövőre nézve megtenni fenntartotta, nem foglalja magában a szerződésnek a lejáratig való fenntartását elfogadó nyilatkozatot, sem a megszüntetés jogáról való lemondást, a mely lemondásnak kelléke az, hogy határozott és világos legyen. A mennyiben pedig a felebbezési bíróság ebbeli döntését az alperesnek abbeli tényével is indokolta, hogy a 2. 7. a. levél vétele után a felperessel a haszonbérleti szerződés további fenntartása és meghosszabbítása iránt kedvezőbb feltételek mellett