Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVIII. kötet 1912,1913 (Budapest, 1914)

77 ügyletet kötni nem akartak és ennélfogva felperesek a lefoglalt ingóknak a birói zár alóli felmentését jogilag nem követelhetik; nem sértett tehát jogszabályt a felebbezési bíróság, hogy az igénykeresetnek helyt nem adott; ez okból nevezett felpereseket nyilván alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani kellett. (Kir. Curia G. 312/913. 913 május 17.) 3303. A visszavonásig használatul átengedett lakás visszavonását a kereset megindítása kellőleg pótolja. A m. kir. Curia id. B. József és neje felpereseknek, ifj. B. József alperes elleni ingatlan használatának visszabocsátása iránt indított sommás perében a felperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperest arra kötelezte, hogy a hegyhátsáli 143. sz. telekjegyzőkönyvben 112 a. helyrajzi és 60 népsorszámú ingatlant ebből való kiköltözéssel bocsássa a felpereseknek nyolcz nap alatt, végrehajtás terhe mellett birtokába és fizessen a felpereseknek elsőbirósági, felebbezési és felülvizsgálati költséget, a következő indokolással: A felperesek felülvizsgálati panasza alaposnak találtatott. A keresethez A) alatt csatolt és alakilag nem kifogásolt birtokátruházási okirat 2. pontja szerint, a vagyonukat gyermekeiknek már életükben átadó felperesek a hegyhátsáli 143. sz. telekjegyzőkönyvben 112/a. helyrajzi 60. számú ingatlanra holtiglani haszonélvezeti jogukat kifejezetten fenntartották és a felebbezési bíróság is ennek megfelelőleg tényállásként megállapította, hogy a felperesek vagyonuknak átadásakor a szóbanforgó ingatlanra nem csupán a lakhatási jogot, hanem a holtiglani haszonélvezeti jogot tartották fenn, a mely jogukról le nem mondottak. Ez a haszonélvezeti jog terjedelménél fogva magában foglalja azt a jogot, hogy a felperesek az ingatlan használatából minden mást kizárhassanak. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított az a további tényállás, hogy felperesek a megállapodás után az alperesnek a házban lakást adtak azzal a kijelentéssel, hogy «a ki akar, ide jöhet lakni, van elég hely, az is megfér, mi is megférünk)) és hogy a felperesek haszonélvezeti joguk kikötése mellett is kilá-