Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

idézett törvény rendelkezéséhez képest járt el és figyelmen kívül hagyta felpereseknek abbeli érvelését, hogy miután a faizási és legeltetési javadalom értéke a többi haszonvétel értékét meghaladja, a váltságösszeg ezzel törlesztettnek tekintendő; ezekből kifolyólag tekintettel a felebbezési biróságnak az egyes javadalmak és haszonvételek értékének megállapítására vonatkozó és az 1896: XXV. t.-cz. 16. és 32. §-a, illetőleg a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó ítéleti tényáll felebbezési bíróság a váltságösszeg mennyiségét az 1896. évi XXV. t.-cz. 5.. 6. és 8. §-ának megfelelően és számszerűen is helyesen állapítván meg, felperesek e megállapítás miatt alaptalanul panaszkodnak. Az 1896 : XXV. t.-cz.-nek kizálrólagos czélja az 1853. évi márczius 2-án kiadott nyiltparancs 19. §-a szerint rendezetlenül maradt majorsági zsellér és ehhez hasonló természetű birtokviszonyok végleges rendezése; ebből pedig jogszerűen következik, hogy az említett törvény szerinti eljárásból minden más jogi alapon nyugvó követelésnek érvényesítése kizárva van: helyesen járt el a felebbezési biróság azzal, hogy felpereseknek az állítólag 25 éven keresztül tartozatlanul fizetett taksák visszafizetése iránti keresetét elutasította. A felebbezési biróságnak a felülvizsgálati eljárásban irányadó ítéleti tényállása szerint a felperesek kezén levő zsellérségek földtulajdona zálogjogilag terhelve van és felperesek nem bizonyították, hogy e terhek fenn nem állanak; ily tényállás mellett az 1896: XXV. t.-cz. 36. §-ának megfelelően járt el a felebbezési biróság, midőn a b-i 1., 13., 21., 24., 110. és 111. sz. tjkvekben levő zsellérségek utáni váltságösszeget bírói letétbe helyezni rendelte és nem bocsátkozott annak érdemi elbírálásába, hogy e zsellérségek haszonvevő tulajdonosai, tartozásukat volt földesuroktól bíróságon kívül megváltották-e vagy sem. Alperesek a per adatai szerint a törvény világos rendelete ellenére perlekedőknek és egészben perveszteseknek tekinthetők nem lévén, az 1896: XXV. t.-cz. 30-ának megfelel az az Ítéleti rendelkezés, hogy alpereseket az alsóbiróságok előtti eljárásban felmerült összes perbeli költség megfizetésére nem kötelezte. Ezek alapján felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani kellett. (Kir. Guria I. G. Zs. 3/1911., 1911 október 27.)