Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

6 í 3204. A S. E. 31. §-a értelmében nem tekinthető keresetváltoztatásnak, ha felperes, a ki keresetét az alperessel kötött szerződés alapján természetbeni eltartásra irányította, a per folyamán alperest a tartás készpénzbeli egyenértékének megfizetésére, illetőleg a reá átruházott ingatlan évi termése fele részének kiadására kérte kötelezni. A felebbezési bíróság G. Györgyöt a S. Mihályné ellen 100 korona havi tartás iránt indított keresetével elutasította, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: Az irányadó tényállásból kitűnően felperes keresetében azért kérte alperest havi 100 K tartásdíjban marasztalni, mert a sz-i 9577. sz. tjkvbeli g-i tanyai földjét annak ellenében ruházta át alperesre, hogy az őt halála napjáig ápolja, kiszolgálja és eltartsa, az azonban a tartás megtagadásával a tanyáról kiutasította; majd a felebbezési eljárásban ugyancsak a tartás készpénzbeli egyenértékében azért kérte alperest marasztalni, mivel azzal időközben akként egyezett ki, hogy a természetbeni eltartás elejtésével neki az átruházott ingatlan évi termésének felét fogja kiadni, alperes azonban eme kötelezettségének sem felelt meg. A felebbezési bíróság ebben Ítéletének indokai szerint keresetváltoztatást látva, felperest ez okból és azért is utasította el keresetével, mivel alperes késznek nyilatkozott arra, hogy felperest és nejét természetben eltartja. A felebbezési bíróságnak eme döntése jogszabályba ütközik; mert igaz ugyan, hogy a S. E. 148. §-a értelmében a kereset a felebbezési eljárásban még az ellenfél beleegyezésével sem változtatható meg, ámde felperes ama keresettel érvényesített jogait, hogy alperestől az eltartás készpénzbeli egyenértékét követelhesse, a felebbezési eljárásban nem változtatta meg, az pedig, hogy jogának megállapítására újabb ténybeli állítást hozott fel, a S. E. 31. §-a 1. pontjának rendelkezésénél fogva keresetváltoztatásnak nem tekinthető ; és mert a mennyiben a peres felek között az eredeti megállapodástól eltérően később az a megegyezés létesült, hogy alperes az átruházott ingatlan évi termé-