Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)
65 sértek felét szolgáltassa ki felperesnek, ez külön hozzájárulás nélkül most jogszerűen nem kötelezhető arra, hogy a természetben való eltartással megelégedjék. Megjegyezve tehát azt, hogy az ellátási szerződésnek az a czélja, hogy a jogosult megélhetése biztosíttassék, felperes a jelzett alapokon keresetével el nem utasítható, hanem az jogosult arra, hogy alperestől az átruházott ingatlan évi termésének felét, ki nem adás esetében pedig e termés pénzbeli egyenértékét követelhesse. Minthogy azonban a tényállás szerint alperes felperesnek ismertetett állításával szemben azt vitatta, hogy az ingatlan fele termésének kiadása iránti megállapodás csak az 1909. év tartamára jött létre, a felebbezési bíróság pedig téves jogi állaspontjánál fogva annak megállapításába, hogy a felperes által vitatott későbbi megállapodás csakugyan és véglegesen-e, vagy pedig az eredeti megállapodás fen tartásával csak bizonyos időtartamra jött-e létre? hogy az átruházott ingatlan évi termésének fele terményekben és készpénzbeli egyenértékben mit teszen ki? és hogy felperesnek mely évben minő és mennyi termény szolgáltattatott ki? nem bocsátkozott, ezek megállapítása nélkül pedig az ügy alaposan el nem bírálható : a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján feloldani és ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra és újabb ítélet hozatalára utasítani kellett. A perköltség ki által viselésének kérdése a véghatározatban lévén eldöntendő, jelen felülvizsgálati eljárás költségét csak megállapítani lehetett. (Kir. Curia I. G. 176/1911., 1911 október 27.) 3205. Minthogy a peres felek közötti birtokviszony végleges rendezése és ennélfogva a váltságösszeg kiszámításánál irányadó évi tartozás végleges megállapítása is a majorsági birtok megváltása iránti bírói eljárás keretébe tartozik, a perben mi súlylyal sem bír az, hogy a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok a nem teljesített tartozások értékének behajtása iránti eljárásban a tartozásokat esetról-esetre mily értékben állapították meg. Az 1896: XXV. t.-cz. 5—8. §-a meghatározza azon módoCuriai határozatok. XVII. köt. 5
