Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

43 ződtetett felperesnek a megszabott járandóságon felül jár «minden kitermelt és eladott waggon fa után két korona, a mely díj azonban csak az eladott fa elszállítása és a vevő által történt átvétele után fog javára íratni-), az évi fakitermelés és eladás minimális 2000 waggonban állapíttatik meg<>. Ebben a szerződésben tehát szó sincs arról, hogy a felperes a szóban forgó két koronában waggononként csak akkor részesül, ha az üzlet az alperesre haszonnal jár és hogy az ő üzleti vállalkozásai járható koczkázatban is részes. Az alperes a felperessel szemben az ő nyereségétől független kötelezettséget vállalt, sőt még az évi kitermelés legkisebb mennyiségét is megszabta, megszorító föltétel gyanánt csakis a fának elszállítását és a vevő részéről átvételét kötve ki, ismét tekintet nélkül arra, vájjon ez az eladás baszonnal jár-e vagy sem. Külön kikötés hiján pedig az alkalmazottra nézve jogi szempontból közömbös, vájjon a főnöke vállalkozása haszonnal jár-e vagy sem? mert őt csakis szolgálati szerződésének föltételei és clZ clZ általános jogszabály |kötelezi!;, hogy elvállalt kötelezettségének pontosan és lelkiismeretesen eleget tegyen, ezzel szemben viszont ugyanezt követelheti főnökétől is, akkor is, ha erre nézve a vállalkozás veszteséggel végződik. Ily körülmények közt pedig a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt az alperes marasztalásával, annál kevésbbé, mert a megállapított tényállás szerint az alperes a szóban forgó erdő üzemét még haszonnal folytatta is, annak korábban beszüntetésére tehát jogos ok fönn nem forgott, a szerződésben a felperes javára kikötött minimális kitermelés tehát lehetséges volt. * Ezek szerint az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalannak bizonyulván, őt avval elutasítani és mint pervesztest a S. E. 109., 1()8. és 204. §-ai értelmében a sikertelen felülvizsgálati eljárás költségének viselésére kötelezni kellett. (Kir. Gura I. G. 147/1911. 1911 október 12.) 3194. Olyan eljárási jogszabály nem áll fenn, a mely szerint a váltón alapuló követelést, a mely a váltói kötelezettek egyik része ellen a kir. törvényszék előtt váltói eljárás útján érvényesíttetett, a váltói kötelezet-