Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

34 szerűen következik, hogy osztatlanul és egyetemlegesen terheli az összes eladókat az a szavatosság, melylyel eladók ebből az eladásból kifolyólag elsőrendű alperesnek akár a szerződésnél, akár a törvénynél fogva tartoznak. A felebbezési biróságnak az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott indokolása szerint tagadták felperesek, hogy a m.-i 38. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanok 27,000 koronát megérnének; de nincs adat arra, hogy kétségbe vonták volna azt is, hogy azok a kereseti követeléssel egyenértékűek volnának; következőleg nem forgott fenn szüksége annak, hogy az említett ingatlanok értéke külön megállapíttassék a czélból, hogy a kereseti követelés többszörösen nem haladja-e túl azt az értéket, a melyért eladók elsőrendű alperesnek a fennebbiek szerint szavatolnak; következőleg tekintettel arra is, hogy felperesek a perben ügyvédi képviseletben részesültek, a felebbezési bíróság az erre vonatkozó tényállás tüzetes meg nem állapításával sem anyagi, sem eljárási jogszabályt nem sértvén, felpereseknek erre irányuló panasza is alaptalannak találtatott. Alaptalan végül felpereseknek a per és felebbezési költség kölcsönös megszüntetése ellen emelt panasza is; mert az alsóbiróságok előtti eljárásban felmerült perbeli költségek kölcsönös megszüntetése a S. E. 110. és 168. §-ai rendelkezésébe nem ütközik. Mindezek alapján felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani és a S. E. 204. §-a értelmében az alperesi felülvizsgálati költség megfizetésére kötelezni kellett. (Kir. Guria L G. 136 1911., 1911 október 5.) 8189. A perújítás, jogszabály szerint csak arra terjedhet ki, hogy a perújítás során az alapperbeli tényállás megváltozott-e akképen, hogy e tényállás mellett az alapperben alkalmazott jogszabály helyet nem foghat, a miből jogszerűen következik, hogy a jogszabálynak az alapperben történt esetleges helytelen .alkalmazása miatt érdemben az alapperbeli ítélet hatályon kívül nem helyezhető.