Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

31 A felebbezési bíróság B. F.-nét a férje ellen ideiglenes nőtartás iránti keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság részéről az első bíróság ítéletéből elfogadott, felülvizsgálati kérelemmel meg sem támadott, a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint felperes rövid idővel a házassági együttélésnek az alperes részéről 1909. évi október hó 14. napján történt megszüntetése előtt, az alperes beleegyezése nélkül annak nevét egy 500 forintos váltóra aláírva azzal pénzt akart a maga részére szerezni s már megelőzőleg felperes könnyelműen költekező volt és alperesnek többszöri figyelmeztetése daczára ezen életmóddal fel nem hagyott s e czélból felperes idegen fiatal emberektől és egy paptól nagyobb összeget kért kölcsön s a kapott összegeket nem adta vissza s mint pénztárkezelőnő igazolatlan pénztárhiány miatt több izben volt fegyelmileg büntetve s a bűnvádi eljárás kikerülése végett állásáról le is mondott. Minthogy ebből a tényállásból a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperes jelzett viselkedése férjes nőhöz nem illő és a házassági tisztességbe ütközik és alkalmat ad arra, hogy a nő erkölcsi élete tekintetében is gyanút keltsen s így alperesnek a házassági együttélés megszakítására alapos oka volt, az olyan nő pedig, a ki oka a különélésnek, férjétől tartásdíjat jogosan nem követelhet: az anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította és mint pervesztes felet a S. E. 109. és 168. §-ai értelmében perköltségben marasztalta ; minélfogva felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani és minthogy felülvizsgálati kérelme sikerre nem vezetett, őt a S. E. 204. §-a értelmében a felülvizsgálati költségben is marasztalni kellett. (Kir. Guria I. G. 134/1911., 1911 október 4.) 3188. Habár az eladók a szerződés értelmében kifejezetten csakis a telekkönyvileg nevükön álló ingatlanok telekkönyvi átíratásáért vállaltak felelősséget, mégis a törvényből folyó kötelezettségüknél fogva a szintén el-