Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

29 következik, hogy alperesek mindegyike a szerződés tárgyát képező fák kihasználása iránti jogot a maga teljességében gyakorolhatja, a miből viszont a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlansága s ebből alpereseknek az eladóval szemben egyetemleges kötelezettsége következik, téves tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint az alperesek egyetemleges kötelezettségét meg nem állapította. Ezeknél fogva alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel egészben, felperest pedig felülvizsgálati kérelmének az 1909. évi február 28. napját megelőző időre irányuló kamatkövetelésre vonatkozó részével, mint alaptalannal elutasítani, ellenben felperes felülvizsgálati kérelme többi részének helyt adni, és minthogy felperes lényegileg nyertes és felülvizsgálati kérelme a jelzett kamatkövetelés kivételével sikerre vezetett: a felebbezési bíróság ítéletét a jelen ítélet rendelkező része szerint megváltoztatni s alpereseket a S. E. 109., 168. és 204. §-ai értelmében az összes költségben is marasztalni kellett. (Kir. Guria I. G. 127/1911. 1911 október 3.) 3186. Nincs olyan jogszabály, a mely a hitelezőt arra kötelezné, hogy az egyenes adósért kezességet vállalót az adós tulajdonát képező és jelzálogul lekötött ingatlanra elrendelt árvetésről értesíteni vagy nagyobb vételár elérhetése végett a hitelező az árverésnél részt venni köteles legyen. A felebbezési biróság a sz-i takarékegylet keresete alapján F. Ignácz és társai alpereseket a kereseti 3331 K 60 f tőke és jár. megfizetésére kötelezte, a kir. Guria pedig III. és IV.-rendű alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: A III. és lV.-r. alpereseknek felülvizsgálati kérelmükben felhozott panasza nem bír megállható alappal. A felülvizsgálati kérelemben felhozott azt a jogszabályt ugyanis, hogy a készfizető kezes felelőssége megszűnik, ha a hitelező az egyenes adós ellen követelésének behajtása körül olyan késedelmes volt, hogy ez által a kezes az egyenes adós ellen az őt megillető visszkereseti igényét többé sikerrel nem érvényesít-