Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

•28 beadott előterjesztés oly esetben, a mikor az nem valamennyi, hanem csak néhány félnek az új birtokba történt birói bevezetése ellen irányul, kihatással birna azon feleknek az új birtokokba történt birói bevezetésére is, a kiknek birói bevezetése ellen az előterjesztés ki nem terjed, s így nincs törvényes alap annak az általános szabálynak mellőzésére, mely szerint a birói eljárás abban az esetben, ha az meg nem támadtatik, a jogorvoslat beadására szolgáló határidő lejártát követő napon jogerőssé válik, és tekintettel arra, hogy a felebbezésí biróság Ítéletének tényállása szerint az arányosítás! ügyben 1908. évi deczember 14-én befejezett birói bevezetés ellen a felperesnek a szárhegyi II. határrészben 145 hold 1482 D-ölnyi területtel kiadott illetményét érintő előterjesztés be nem adatott, úgy találja, hogy a birói bevezetés a most említett illetmény tekintetében az előterjesztés beadására szolgáló 15 nap elteltét követő napon, vagyis 1908. évi december 30-án emelkedett jogerőre s hogy ennek folytán a vételárhátralék fizetésére szerződésileg megállapított 60 napi határidő végső időpontja: 1909. évi február 27. napja volt. A fent kifejtettekből következik, hogy felperes a vételárhátralékot s annak a lejárattól, vagyis 1909. évi február 28-tól számított késedelmi kamatát követelheti az alperesektől, a miből nyilvánvaló, hogy az 1910. évi július 27-én beadott kereset nem idő előtt indíttatott meg, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett akkor, a mikor alpereseket a lejárattól járó kamatban nem marasztalta, és hogy helyes a felebbezési bíróságnak az a döntése, mely szerint felperest, az 1909. évi február 28-át megelőző időre követelt kamat iránti követelésével elutasította. Felperesnek az alperesek egyetemleges kötelezettségére vonatkozóan fölhozott panasza alapos azért, mert habár a szerződés nem tartalmazza azt, hogy vevők a vételár iránt egyetemleges kötelezettséget vállalnak, úgyde az egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, a törvény külön rendeletéből vagy tiltott cselekményből eredhet, hanem keletkezhetik az magának a jogügylet természetéből s a jogügylet tárgyának oszthatatlanságából is, már pedig a felek közt létrejött szerződés szerint az ott meghatározott területen jevő fákat kihasználás végett az alperesek együttesen vették meg felperestől, ennek a jogügyletnek természetéből pedig jogszerűen