Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

27 60 napi határidő kezdő időpontjának megállapításánál nem vette figyelembe a szerződés 2. és 5. pontjait is, és hogy nem rendelte el azoknak a tanuknak kihallgatását, hogy mi volt a feleknek előző szóbeli megállapodásuk és hogy a szerződést mikép értelmezték, megjegyeztetvén, hogy a szerződés 2. pontja az illetménynek a felperes által az alperesek részére leendő átadására vonatkozó kötelezettségről és e kötelezettség teljesítésének határidejéről, annak 5. pontja pedig a kihasználási időtartamról intézkedik és így ezek a határozmányok a vételárhátralék fizetésére megállapított határidővel semmiféle kapcsolatban nincsenek. A felebbezési bíróság a felek közt vitás azt a kérdést, hogy a szerződésben említett bírói átadás mikor vált jogerőssé és hogy a vételárhátralék fizetésének időpontja mikor állott be, az alperesek álláspontjának megfelelően akkép döntötte el, hogy a birtokbaadás 1911. évi február 18-án, vagyis akkor emelkedett jogerőre, a mikor az arányosítási ügyben az utolsó előterjesztés elintéztetett és hogy a vételár fizetésének időpontja 1911. évi április 18-án állott be. A felebbezési bíróságnak e tekintetben elfoglalt jogi felfogása azonban téves. Annak előrebocsátásával ugyanis, hogy e kérdés eldöntésénél a felebbezési bíróság által hivatkozott igazságügyminiszteri rendeletek felhívott szakaszai figyelembe nem vehetők, mert az igazságügyminiszter 500/908. számú utasításának 171. §-a a vitás kérdés elbírálására befolyással biró szabályt nem tartalmaz és magából abból, hogy e szakasz az Utasítás IX. fejezetének «az ügyek nyilvántartásáról!) szóló c) pontjában van elhelyezve is nyilvánvaló, hogy a 171. §-nak egyéb rendeltetése nincs mint az, hogy a birtokrendezési arányosítási ügyeket az igazságügyminiszter nyilvántarthassa, és mert a 18200/908. sz. igazságügyminiszteri rendelet, mely az 1908. évi XXXIX. t.-czikk hatályosságának területére vonatkozóan bocsáttatott ki, a jelen per által érintett területre ki nem terjed, a kir. Curia, tekintette] arra, hogy a birtokrendezésről, arányosításról és tagosításról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV., 1892. évi XXIV. és 1908. évi VII. t.-czikkekben, valamint az igazságügyminiszter által 500/1908. sz. a. kibocsátott utasításban nem foglaltatik intézkedés abban a tekintetben, hogy a törvényes határidőben