Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

25 16 cm. és azon felüli összes famennyiséget tíz s ha a szükség úgy kívánja, tizenkét évi kihasználásra az aránykulcs számításánál használt minden* alapholdért a kölcsönösen megállapított 360 K vételárban a vevőknek (alpereseknek), megjegyeztetvén, hogyha a kiutalandó terület 100 kat. holdat ki nem tesz, jelen vásári szerződés érvénytelen. Ennélfogva, ha az itt kitüntetett 118 hold 437 ••öl, a mennyiben szaporodna vagy apadna, azon arányban szaporodik, vagy apad a fizetendő alapholdak száma is. A felebbezési bíróság tényállása szerint meg van állapítva, hogy a felperest aránykulcsul megillető terület, mely a szerződésben mintegy 118 hold 437 •-ölnyi nagyságnak van meghatározva, az arányosítási eljárásban 117 hold 1218 •-ölben állapíttatott meg és hogy az ezen terület után járó illetménynek 5%-a a szárhegyi I. határrészben, 95%-a pedig, mely utóbbi 145 hold 1418 •-ölnek felel meg, a szárhegyi II. határrészben adatott ki a felperes részére. A szerződésnek fentebb ismertetett 1. pontját a kir. Guria akkép értelmezi, hogy a felek közt adásvétel tárgyát csakis azon a területen levő fák képezik, a melyek a felperes részére az őt aránykulcsul megillető terület után illetményül a szárhegyi II. határrészben kiadandó területen vannak, hogy továbbá a felek a szerződést azzal a megszorítással kötötték meg, hogy az hatályát veszti abban az esetben, ha a felperes részére a szárhegyi II. határrészben illetményül kiadott terület 100 kat. holdat ki nem tesz és hogy a felek a vételár összegéül azt az összeget állapították meg, a mely a felperest aránykulcsul megillető összterületnek holdját 360 K-val számítva, megfelel. Minthogy e szerint a szerződés nem a felperesnek kiadandó összes illetményére, hanem csakis a szárhegyi II. határrészben kiadandó illetményére jött létre és csupán az köttetett ki, hogy a szárhegyi II. határrészben kiadandó területnek legalább 100 holdnyi nagyságúnak kell lennie, és minthogy ennek ellenére a vételár összegének megállapításánál a felperest aránykulcsul illető terület egészben fogadtatott el alapul és ki nem köttetett, hogy a vételárból megfelelő levonásnak lesz helye a felperes illetménye egy részének a szárhegyi I. határrészben leendő kiadása esetében: helyesen járt el a felebbezési bíróság akkor, a mikor a vételár összegének meghatározásánál számítási alapul a felperest aránykulcsul illető