Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság Ítéletének azt a részét támadja meg, hogy a tőke után 1909. évi február 16-tól 1911. évi április 18-ig terjedő időre kamat meg nem Ítéltetett, hogy alpereseknek egyetemleges marasztalása mellőztetett és hogy a perköltség a felek közt kölcsönösen megszüntettetett, míg alperesek felülvizsgálati kérelmükben a felebbezési bíróság ítéletének őket marasztaló, valamint a perköltség iránt rendelkező részét támadják meg. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt ügyállás szerint felperes keresetét a felebbezési bíróság által alakilag valónak elfogadott A) alatti másolatban csatolt okiratban foglalt fakihasználati szerződésre alapította. Ennek az okiratnak a tartalmát is valónak elfogadta ugyan a felebbezési bíróság, de megállapította, hogy az A) alatti másolatnak megfelelő, a felperes által a felebbezési tárgyaláson felmutatott eredeti okirat 3. pontja a vételárhátralék fizetési határidejének megállapítása tekintetében a következőket tartalmazza: «végül pedig kötelesek vevők a végelszámolásnál megállapítandó összeget fenti 11,800 K előleg betudásával a kiszakítandó terület bírói számbaadásának jogszeiü emelkedésétől számított 60 napon belül eladó kezéhez hiánytalanul lefizetniw és megállapította a felebbezési bíróság azt is, hogy az A) alatti másolat is ezzel a szöveggel bírt és csak utólagosan javíttatott ki az a szó: «jogszerű», arra a szóra: «jogerőre». A felebbezési bíróság abból kiindulva, hogy a felperes által felmutatott eredeti okiratban előforduló az a szó: «jogszerű» csupán leírási tévedésből került a «jogerőre» szó helyett, az okirat 3. pontja helyes szövegéül azt a szöveget fogadta el, a mely akkor áll elő, ha az ott előforduló «jogszerű» szó a «jogerőre» szóval kicseréltetik. Felperesnek az emiatt felhozott panasza nem bir megállható alappal; mert annak megállapítása, hogy az említett okiratban a jelzett leírási hiba fenforog-e, ténykérdés, mely felülvizsgálat körébe nem vonható, ennek folytán az okiratnak a felebbezési bíróság által megállapított szövegét irányadóul a kir. Guria is elfogadja. Az okirat 1. pontja azt tartalmazza, hogy eladó (felperes) eladja a Gy. községben tulajdonát képező, mintegy 118 hold 437 D-öl területű ingatlana után a keresztül viendő arányosítás folytán Szárhegy II. részben kikapandó, természetben kihasítandó, erdő- és legelőilletményén található mellmagasságban mérve