Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

18 a nélkül, hogy ez által a másik egyetemleges adóstárs kötelezettsége változást szenvedne és így a felperesnek az a cselekménye, hogy a kézizálogul K. Ignácz részéről neki nyújtott értékpapírok közül némelyeket és az értékpapírok után 1909. évig járt jövedelmek szelvényeit K. Ignácznak az alperes megkérdezése és beleegyezése nélkül kiszolgáltatta s ezzel a saját biztosítékát csökkentette, az alperes egyetemleges fizetési kötelezettségét a kiszolgáltatott értékek összege erejéig el nem enyésztette, következésképen alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett az által, hogy a kereseti követelésbe be nem számította a kézizálogul adott értékpapíroknak és szelvényeknek azt az értékét, a melyet K. Ignácznak visszaadott. Végül a kereset időelőttiségére és a perköltségben való marasztalásra vonatkozó panasz is alaptalan, mert az A) alatti adóslevél tartalma szerint a kamat V* évenként előre, de az elsőbíróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott ítéleti tényállása szerint félévenként volt fizetendő és a kötelezett adósok kamattal 1910 január 1-én, vagyis a keresetnek 1910 február 22-én történt beadása előtt hátralékban voltak, már pedig az adóslevél tartalma szerint a kamat pontos fizetésének elmulasztása esetében a kötelezett adósok az V4 évi felmondást nem igényelhetik, hanem a kölcsöntőke járulékaival együtt azonnal lejártnak tekintendő. (Kir. Guria I. G. 186/1911. 1911 szeptember 28.) 3183. Valamely szerződésnek írásba foglalása esetében elsősorban magából az okirat tartalmából döntendő el az a jogkérdés, bogy a lelek nyilatkozatainak azok helyes értelmezése mellett mi a jogi jelentősége, ha tehát a felebbezési bíróság a feleknek a megállapodásban kifejezésre jutott akaratát magából az okiratból megállapíthatónak találta, jogosítva volt az ajánlott bizonyítás elrendelését mellőzni. Az a megállapodás, hogy abban az esetben, ha haszonbérlők kijelentik, hogy a haszonbérlet lejárta után a birtokot még három évre haszonbérben megtartani akarják, haszonbérbeadó őket minden más ajánlkozó