Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

XXVIII birói úton követeléséhez való jogát kifejezetten fenn nem tartotta és a férj az ott megnevezett gyermekei tartása fejében közös megegyezéssel megállapított ávi összeget az árvaszék hozzájárulásával felemelte, az anyának az annál magasabb összegű tartásdíj kövelelhetéséhez, a vagyoni viszonyokban történt változás esetére sem ad jogot. 147. 3. A törvénytelen gyermek tartása iránti jogviszony. Ha a törvénytelen gyermek anyja a törvénytelen gyermeke nemzőjét tartásban marasztaló Ítélet végrehajtása közben a gyermek nemzőjével bíróságon kivül olyan tartalmú egyezséget kötött, melynek értelmében meghatározott összeg ellenében vele szemben minden tartási igényről lemondott, úgy hogy az anya a halálvon kivül helyezett Ítélet alapián mit, sem követelhet, az anya nem élhetne az általa megkötött egyezség érvénytelenségének kifogásával a gyermek nemzőjével szemben, de viszont a gyermekre nézve ez az egyezség kezdettől fogva hatálytalan lévén, annak tartalma nem befolyásolhatja tartási igénvét a nemzőjével szemben. 45. XVII. AZ ÖRÖKLÉSI JOG. A végrendelet érvényesen megszüntethető az által is, ha az örökhagyó a végrendeletről kiállított okiratot szándékosan megsemmisíti, a mely esetben nem nyerhet alkalmazást az 1876 évi XVI. t.-cz. 35. §. 1. bekezdésében foglalt az a jogszabály, mely szerint a végrendeletek szóbeli vagy írásbeli kifejezett visszahuzásának érvényességéhez ugyanazon alaki kellékek kívántatnak meg, melyek azok megtételére az idézett törvényben meg vannak szabva, mert a végrendeletről kiállított okiratnak az örökhagyó által szándékosan véghez vitt megsemmisítésének ténye a végrendeletnek szóbeli vagy írásbeli kifejezett visszavonásától lényegesen különbözik. Jogszabály, hogy az, a ki mást tévedésbe ejt, a megtévesztésből kifolyóan mi |ogot sem érvényesíthet. Az örökös csakis az általa örökölt vagyon erejéig felelős az örökhagyó tartozásáért. Igaz ugyan, hogy mihelyt az örökölt vagyon az örökhagyó összes tartozásainak kielégítésére elégtelennek mutatkozik, az egyes hitelezők jogosulatlan kedvezésének kikerülése végett az örökösnek a hagyaték ellen a csődmegnyitást kell kérnie; azonban a csődnyitás kérésének szüksége és kényszerűsége fenn nem forog, ha az örökös a saját vagyonának is igénybevételével leltározott összes hagyatéki terhek kielégítésére kötelezte magát. 75.