Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

3174. Az a kérdés, vájjon egy bizonyos személy valakinek teljhatalmú megbizottja volt-e, ténykérdés, és utóbbinak körébe csak annak megállapítása tartozik, vájjon valaki kapott-e valamely határozott megbízást vagy sem? ellenben az a kérdés, vájjon két fél közt a megbízás jogviszonya egyáltalán és mily mértékben forog fenn, jogkérdés, amely csakis a minden irányban tisztázott, az ellenbizonyítéknak is megfelelő figyelembevételével a S. E. 64. §-ának szabályához képest megállapított tényállás nyomán dönthető el. A felebbezési bíróság 0. Lajos felperest H. Vilmos és társai ellen haszonbérleti viszony megszüntetése és jár. iránt indított keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria felperes felülvizsgálati és elsőrendű alperes csatlakozási kérelme következtében a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokolással: 1. Előrebocsátja a felülvizsgálati biróság, hogy az elsőrendű alperesnek csatlakozási kérelmét a S. E. 191. §-a értelmében, a többi alperes nevében is beadottnak tekinti. 2. A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság anyagi és eljárási jogszabályt sértett meg, midőn dr. Gs. Dezső tanúvallomásának mérlegelését indokolás nélkül mellőzve, azt állapította meg tényként, hogy W. István, mint a felperes jogelődének teljhatalmú megbizottja, fölmentette az alpereseket a haszonbérleti szerződés III. pontjának a gazdálkodást megszorító rendelkezései alól. A felperes panasza alapos. Ebben a perben az alperesek kifogása következtében azt a jogkérdést kell elsősorban eldönteni, vájjon hatályos-e még a haszonbérleti szerződésnek III. pontjában foglalt az a rendelkezés, a mely a bérelt ingatlannak kapás és kalászos növényekkel és takarmánynyal művelését szabályozza? Az alperesek állítása Curiai határozatok. XVII. köt. 1