Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

187 3266. A felperes és az alperes jogelőde között létesült vállalat nem csavargőzös, hanem kompátkelés lévén, nyilván anyagi jogszabályt sértett meg a felebbezési bíróság, midőn a felperessel szemben az 1885:XXXI1I. t.-czikkbe iktatott vízjogi törvény 66. §-ának 2. pontjában foglalt azt a tételt alkalmazta, hogy a parti birlokos kártalanítás nélkül tartozik a hajók és tutajok kikötését a hatóságilag megjelölt helyeken megengedni, mert az alperes gőzkompja sem a hajó, sem a tutaj fogalma alá nem esik. A m. kir. Curia Pozsony szab. kir. város felperesnek özv. H. Henrikné alperes elleni bérbe adott terület visszaadása s jár. iránti sommás perében következőleg itélt: A kir. Curia a felebbezési bíróság Ítéletét részben és olyképen változtatta meg. hogy az alperest a felebbezési bíróság ítéletében foglalt marasztaláson felül végrehajtás terhével arra is kötelezte, hogy 1912. évi február 26-dik napjára visszamenő joghatálylyal a felperesnek birtokába 30 napon belül bocsássa vissza a tőle a Duna folyammenti jobb- és balparti területből a komp-átkelés helyén bérelt 20—20 CU öles egész területet az ott felállított pontonok és hajóhidaknak egyidőben eltávolításával, azonfelül a partoktól a kellő mélységig terjedő, kikötőhíd részére használt mederterületet is; kötelezi továbbá arra is, hogy 8 napon belül fizessen a felperesnek perköltséget. A felperesnek panaszait a felülvizsgálati bíróság alaposaknak találta. A peres felek jogviszonyát ugyanis a köztük Pozsonyban 1890 márczius hó 23-án létrejött, 1912 február 26-án lejárt bérleti szerződés szabja meg, a mely szerint a felperes az alperesnek, ül. jogelődének bérbead, ez pedig tőle bérbevesz a Duna folyammenti és a felperes tulajdonát tevő jobb és balparti területéből 20—20 • öles területet, valamint a partoktól a kellő mélységig terjedő, kikötőhíd részére szükségelt mederterületet azzal a czéllal, hogy a mindkét part bérelt területén bérlő az általa létesítendő személyszállító csavargőzös vállalathoz szükséges egy-egy várótermet és pénztári helyiséget állíthasson fel és a mederterületben szabályszerű kikötőhídat építtethessen. E magánjogi viszonyra az alperes vállalatnak jellege annál