Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

186 és eltiltott albérbeadási cselekmény miatt a lejárat előtt megszüntethesse; már pedig jogilag kétségtelen az, hogy a felperes azt a jogot, a melynek érvényesítéséről az elsőbirósági eljárásban lemondott, a felebbezési eljárásban többé újra nem érvényesítheti, mert a jogról való lemondás, a mely az elsőbiróságnál történt, megtartotta hatályát a felebbezési eljárásban is és a S. E. 152. §-a 2. bekezdésének rendelkezése nem értelmezhető akként, hogy az a peres fél, a ki az elsőbirósági eljárásban valamely jogról lemondott, ezt a jogot a felebbezési eljárásban ismét érvényesíthesse. Ezekből az indokokból a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett a felperes keresetével el volt utasítandó. E döntés következtében az alperesnek többi felülvizsgálati panaszai tárgytalanokká váltak. Áttérve ezek után a felperes csatlakozási kérelmére, megjegyzésével annak, hogy a válaszirathoz B) 1. és B) 2. alatt csatolt iratok a S. E. 147. §-a értelmében tekintetbe vehetők nem voltak, a felhozott panaszok alaptalanok. A felebbezési bíróság magáévá téve e részben az elsőbiróság ítéleti tényállását, bizonyítottnak fogadta el azt, hogy az alperes a 118 K-ra leszállított köztisztasági díjat a felperesnek .megfizette, továbbá nem fogadta el bizonyítottnak azt, hogy az alperes a bérlemény tárgyán, ennek állagát veszélyeztető és az anyagi jogszabályok szerint a szerződés időelőtti megszüntetését maga után vonható rongálásokat követett volna el, következőleg nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a szerződést azon az alapon is meg nem szüntette, hogy az alperes a köztisztasági díjat, a mely egyébként a bér természetével nem is bír, kellő időben meg nem fizette és hogy a bérlemény tárgyát rongálta. Ez indokokból a felperes csatlakozási kérelmével el volt utasítandó. A per végeredményéhez képest a felperes teljesen pervesztes levén és csatlakozási kérelme is sikertelen maradván, ellenben az alperes felülvizsgálati kérelme sikeres levén, a felperest kellett a S. E. 109., 168. és 204. §a alapján az összes költségnek megtérítésére az alperes javára kötelezni. (Kir. Curia I. G. 147/1912. 1912 június 20.)