Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

182 az alperes bérbeadó is az eme szerződésből eredő jogait is perben vagy peren kívül a felperessel szemben a nevezettek perbevonása nélkül érvényesíthetné, a minthogy ezúttal viszonkeresetét is a nélkül emelte volt, a felebbezési bíróság pedig annak érdemébe szintén belebocsátkozott, holott téves álláspontjának jogi következéseképen ezt következetesen meg nem tehette volna. Nem változtathat* a felülvizsgálati bíróság jogi álláspontján az a körülmény sem, hogy az L) 7. a. szerződés XIII. pontja szerint a kérdéses épületek becsértékét a hitbizomány tartozik megtéríteni. Mert nem is tekintve, hogy a felperes keresete nem az L) '/. alatti szerződésen alapszik, hanem az azt megelőző, a hitbizományi bíróság részéről 3952 1893. sz. a. jóváhagyott szerződésen, a melynek XII. pontja értelmében a megtérítés a bérbeadó kötelessége: valamely szerződéses jogviszony és az abból eredő jogok meg kötelességek értelmezésénél nem a használt szavak betűit, hanem az egész jogviszony lényegét és az azt szabályozó jogtételek igazi szellemét tartozik a biró Ítélkezésének alapjává tenni. Már pedig a szóbanforgó haszonbérleti jogviszonyt mint bérbeadó nemcsak a szerződések szószerinti tartalma szerint, hanem a hitbizomány jogi természetéből kifolyóan, az alperes g. A. Dénes, mint a hitbizomány mostani haszonélvezője teremtette meg, abban a jogkörben, a mely őt az idézett udvari rendelet Í4. §-a értelmében, mint a hitbizomány birlalóját megilleti és a mely azonos a haszonvevő tulajdonos jogkörével. A szerződésben vállalt kötelezettségek és az abban számára biztosított jogok ezzel a minőségével kapcsolatosak és attól el nem választhatók, a hitbizományi uradalmat, mint ilyent pedig annyiban érintik, hogy a szerződés csak a hitbizományi bíróság jóváhagyásával válhatott joghatályossá éppen avégből, hogy az abban megszabott jogok és kötelezettségek már a szerződésnél fogva a hitbizomány későbbi haszonélvezőjére is átháruljanak. Mivel pedig a hitbizományi gondnok és a várományosok meghallgatása csakis az utód érdekeinek megóvására lenne szükséges, ezeket az érdekeket pedig a hitbizmányi bíróság már a haszonbérleti szerződés jóváhagyásakor is kötelességszerűen mérlegelte ; mivel ezt a szerződést a felperessel a dolog természeténél fogva nem a jogi személyt nem alkotó hitbizomány kötötte meg, hanem annak birtokosa, illetve haszonélvezője, vagyis az alperes ;