Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

170 zési eljárásban felhozott olyan új előadás alapján lettek pernyertesek, a melyet már az elsőbiróságnál is érvényesíthettek volna; mert az idézett §, szerint a felebbezési biróság belátásától függött ez alapon az alpereseket elmarasztalni vagy nem marasztalni a felebbezési eljárás költségében, de egyébként az alperesek a juhokkal való trágyázás tényének felhozásával csak kiegészítették az elsőbiróságnál felhozott védekezésüket arra nézve, hogy a szerződésnek megfelelő mennyiségű állatot tartottak. A felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen maradván, ennek költségében a S. E. 109., 168. és 204. §-a alapján a felperes volt az alperesek javára marasztalandó. (Kir. Guria I. G. 35/1912. 1912 április 1.) 3255. A kezes elvállalt kötelezettsége alól mentesül abban az esetben, ha a hitelező követelésének biztosításául szolgáló zálogot, mely a követelés teljes fedezésére elegendő értékkel birt, a kezes beleegyezése nélkül az adósnak kiadta. A felebbezési biróság felperest K. L.-né, mint K. L. örököse elleni keresetével, a kir, Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Az alsóbirósági ítéletek ügyállása szerint felperes az alperesektől az E) alatti adóslevél alapján követelte a 6000 K kölcsönösszeg megfizetését és másod- és harmadrendű alperesek tagadták, hogy jogelődük K. Lajos az adóslevelet aláírta és magát adóstársként kötelezte volna; és a felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint az. adóslevelén K. Lajosnak adóstársi minősége ennek hozzájárulása nélkül utólagosan lett kitüntetve ; e szerint tehát felperesnek állván érdekében, hogy az adóslevél alakilag és tartalmilag valónak tekintessék, ennélfogva nem sértett eljárási jogszabályt a felebbezési biróság azzal, hogy a bizonyításra kötelezettnek felperest tekintette. Az adóslevél tartalma tehát, habár az Ítéleti tényállás szerint K. Lajos azt aláírta, kötelezetti minőségének megállapítására