Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

169 továbbá hogy a megelőző években, a mikor L. Károly tartotta haszonbérben a birtokot, szintén legeltek juhok a birtokon és hogy azon a vidéken minden nagyobb gazda szokásosan juhokat legeltet éppen a marhatrágya pótlásául, mert mindezek a ténykérdések a per eldöntésére lényegtelenek voltak. Egyébként pedig, hogy mit kellett vagy nem kellett volna a felebbezési bíróságnak az egyes szakértők véleménye vagy a tanuk vallomása alapján tényállásként megállapítani és tehát mi a tényállás, ez, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye, felülvizsgálat tárgyává nem is tehető, a tényállásnak a felülvizsgálati eljárásban megállapítása pedig helyet nem foghat. Nem alapos az a panasz sem, hogy a felebbezési bíróság a felajánlott bizonyítás mellőzésével eljárási jogszabályt sértett, mert az ítélet indokai szerint a felperes arra a tényállításra kért tanubizonyítást, hogy a juhok éjjelenként mindig a legelőn voltak és hogy a trágyát az alperesek szét nem hordatták s így mindössze csak 150 hold volt trágyázva, ezt a bizonyítást pedig a felebbezési bíróság a már kihallgatott tanuk és szakértők bizonyítékul elfogadott vallomásaira és véleményére való tekintettel eljárási jogszabály sértése nélkül mellőzhette akkor, a mikor ezekből már meggyőződését megalkothatta. A felperes keresetét nem alapította arra a tényre, hogy az alperesek a haszonberleményt a felperes beleegyezése nélkül alhaszonbérbe adták az által, hogy idegen juhokat bér mellett legeltetésre befogadtak és így ez az állítólagos szerződésszegés a kereset elutasítására a felebbezési bíróság részéről annál kevésbé szolgálhatott volna alapul, mivel juhoknak legeltetésre való befogadása a haszonbérlő részéről jogilag nem is tekinthető alhaszonbérbeadásnak. A felebbezési bíróság, a tanuk vallomása alapján állapította meg tényállásként, mert vallomásukkal bizonyítottnak fogadta el, hogy a juhok legeltetését az alperesek egyenesen azzal a czélzattal engedték meg, hogy azokkal a föld megtrágyáztassék; az a panasz tehát, hogy ezt a felebbezési bíróság eljárási jogszabály sértésével állapította meg, alap nélkül való. Végül a S. E. 168. §-a rendelkezését sem sértette meg a felebbezési bíróság az által, hogy nem az alpereseket a felperes javára, hanem a felperest az alperesek javára kötelezte a felebbezési költség megtérítésére, holott az alperesek csak a felebbe-