Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

168 ségének és számának kikötésében más indok és czél nem is vezethette. Ebből kiindulva, a peres kérdés eldöntésének súlypontja nem az, hogy az alperesek megfeleltek-e a szerződés ama kikötésének, a mely a tartandó nagyobb marhák számát legalább 100 darabban állapítja meg, hanem az, hogy a mennyiben az alperesek kevesebb nagy szarvasmarhát tartottak, az ezek által termelt trágyának hiányát más módon kipótolták-e, mert igenlő esetben a felperes érdeke sértve nincs és a kevesebb nagy szarvasmarha tartásának elmulasztása a szerződés lényeges kikötését nem sértvén, a szerződés időelőtti megszüntetésének okául nem szolgálhat. Már pedig a felebbezésí bíróság a felülvizsgálati eljárásban is (S. E. 197. §.) irányadó tényállásként megállapította, hogy az alperesek a 100 darabnál kevesebb nagy szarvasmarha mellett olyan számú juhot tartottak a birtokon és annak trágyája a birtok javítására fordíttatott, hogy ez a trágyamennyiség kipótolta a hiányzó szarvasmarhák trágyáját, az pedig tényállásként meg nem állapíttatott, hogy a juhok trágyája nem egyenlő értékű és a föld termőképességének fentartása tekintetében nem egyenlő hatékonyságú a marhatrágyával. Következik ezekből, hogy a felebbezésí bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy az alpereseknek azt a védekezését, hogy a 100 nagyobb szarvasmarhából hiányzott szám helyett a termelendő trágyamennyiség és minőség szempontjából megfelelő mennyiségű juhokat tartottak és ezeknek trágyájával kipótoltnak vitatták, döntése alapjául elfogadta, valamint nem sértette meg a szerződések értelmezésére vonatkozó jogszabályokat sem, a melyek alkalmazására itt szükség sem volt és nem is alkalmaztattak. A S. E. 35. §-a szerint a bíróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügyre nem tartozó kérdésekkel a tárgyalás nr zavartassék, a miből önként következik, hogy az ügy eldöntésére lényegtelen körülmények kinyomozásának és megállapításának mellőzése által eljárási jogszabály nem sértetik. Ezért alaptalan az a panasz, hogy a felebbezésí bíróság jogszabály sértésével mellőzte annak megállapítását, hogy az alperesek nem saját juhaikat tartották a birtokon, hanem idegen juhokat fogadtak be téli legelőre 1600 K bér fizetése ellenében,