Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

XV 1. Az igényper. Az igényper keretébe nem tartozik annak eldöntése, hogy az igénylő felperesek javára a foglalás alól felmentett faáruknak le sem foglalt vételárát a felperesek a végrehajtást szenvedő eladónak vagy pedig a végrehajtató alperesnek fizessék-e; a felebbezési bíróságnak ebbeli döntése a felülvizsgálati bíróság által hatályon kívül helyezendő. 61. Az 1881 : LX. t.-cz. 94. §-ában foglalt szabályt, mely az eljárás gyorsítását és egyszerűsítését czélozza, az 1893: XVIII. t.-cz.-nek telebbezésről rendelkező szabálya szerint csakis úgy lehet helyesen értelmezni, hogy a felülfoglaltatóknak, illetve az újra foglaltatóknak a fenn idézett 94. §-ban megadott joga a felebbezési tárgyalás tartamára is kiterjed. 104. V. A KERESKEDELMI TÖRVÉNY. (1875 : XXXVII. t.-cz.) A felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, midőn a gyógyszerészt jogilag kereskedőnek tekintette és midőn ezt, egy az előbbi tulajdonossal szemben fennállott, oly követelésnek ezzel való egyetemleges megfizetésére kötelezte, mely követelés a gyógyszertári üzletnek az 1908 : LXII. t.-cz. joghatályának bekövetkezte után reá történt átruházása idejében már fennállott és mely követelés létezéséről az új tulajdonos tudott. 178. VI. A CSŐDTÖRVÉNY. (1881 : XVII. t.-cz.) A csődtörvény 12. §-a szerint a csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra vagy jogokra közadós tartozása alapján a csődtömeg elleni hatálylyal tulajdon-, zálog- vagy megtartási jogot szerezni, biztosítást, zárlatot vagy végrehajtást elrendelni nem lehet és ha foganatosíttatott, az joghatálylyal nem bir. 47. A csődön kívüli megtámadás tekintetében kifejlődött birói gyakorlat által megállapított jogszabályok értelmében a végrehajtást szenvedőnek az ő hitelezőit megkárosító ügyleteinél a birói jogsegély csupán jóhiszemű szerző fél részére tekinthető jogosultnak, következőleg ennek rosszhiszeműsége esetében igényperben a hitelező az igény alapjául szolgáló ügyletnek az ő irányában való hatályosságát kifogás útján megtámadni jogosítva van. Ha a végrehajtást szenvedő vagyonának átruhásása és ennek megszerzése a hitelezők jogainak kijátszására irányuló rosszhiszeműségileg történt, az ily jogügyletek hatályosságának megtámadása az 1881 : XVII. t.-cz. 29. §-a értelmében még a