Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

146 az azért nem állhat meg, mert a megállapított tényállás szerint az alperes a maga részéről nem akadályozta meg a leltár elkészültét, sőt annak aláírására késznek is nyilatkozott. Az pedig, hogy ő nem sürgette a leltár elkészítését, annál kevésbé róható fel neki, mert a korábbi gyám nem is tervezte a leltár elkészültét, az alperes kötelességeit pedig leltár híján is megszabta a szerződés. Az pedig, hogy a felperes készítette leltárt csak módosítással akarta az alperes aláírni, nem állapít meg rovására késést, mert e jogvita végeredménye lényegében az ő álláspontját igazolja. (Kir. Guria I. G. 267/1911., 1912 márczius 14.) 3242. Ha alperes magatartásával a felperes nőnek a házassági együttélést tűrhetetlenné tette, felperes nem tartozott az alperes visszahívásának eleget tenni és alperes, a ki oka a különélésnek, köteles nejét eltartani. M. Andrásné felperesnek M. András alperes elleni ideiglenes nőtartás iránt indított sommás perében a felebbezési bíróság alperest havi tartásdíjban marasztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alperes felülvizsgálati kérelmét a S. E. 185-ának a) és c) pontjaira alapítja; azonban felhozott panaszai alaptalanoknak találtattak. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint alperes 1911. évi április hó 3-án, midőn a felperes anyjával összeveszett, nemcsak ezt, hanem teljesen vétlen nejét is megöléssel fenyegette, a mikor revolvert is vett magához és azzal be akart hatolni abba a szobába, a melyben felperes és anyja alperesnek életveszélyes fenyegetései elől menekültek és ott bezárkóztak s ezzel az alkalommal alperes a konyhából húsvágó bárdot is hozott és azzal döngette a bezárt szobának az ajtaját, a mi arra indította felperest és anyját, hogy az ablakon keresztül elmeneküljenek s ebből a tényállásból a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy alperes jelzett magatartásával felperesnek a házassági együttélést tűrhetetlenné tette és hogy ily körülmények között a felperes az alperes visszahívásának engedni nem tartozott, az a férj pedig, a ki oka a különélésnek, nejét