Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

126 tói remélt megjavításában. Ámde mindezek az előzmények és kísérő körülmények, nevezetesen a Fonciére biztosító intézet egyes vezetőinek a felperes irányában tanúsított jóindulatú támogatása új állásának megszerzése körül, nemkülönben a korábbi szolgálati viszony megszűnésének barátságos jellege mégis csak arra engednek jogi következtetést, hogy az alperest végeredményben önként, saját jól felfogott érdekében és helyzete javításának biztos tudatában lépett ki korábbi állásából és hogy a Fonciére biztosító intézet ahhoz, hogy ő mostani állását elfoglalja, semmiféle alakban nem adta meg azt a beleegyezést, a melyet az alperes egyesület alapszabályainak 12. §-a utolsó bekezdése megkíván ahhoz, hogy a felperesnek korábbi alkalmazásából kifolyóan a nyugdíjra jogosultsága fenmaradjon. Mivel pedig az alperes egyesület nyugdijszabályzata 12. §-ának sem a) pontja, sem utolsó bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, a mely a munkaadó és az alkalmazott jogviszonyának az alább érintendő mai társadalmi fölfogással megbírálása szempontjából valamely jelentős társadalmi vagy jogi érdekbe, vagy pedig az erkölcsiségbe ütköznék, mivel a felperes, a ki az alperes egyesületnek alakulása óta tagja, annak alapszabályaihoz hozzájárult, tehát magamagára nézve is kötelezőnek fogadta el az alapszabályok 12. §-ának a) pontját és utolsó bekezdését; a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn a felperes, önkéntes kilépése ellenére, a I'onciére biztosító intézet beleegyezésének téves vélelmezésével megállapította a felperesnek nyugdíjra jogosultságát az említett lc2. §-a alapján. Éppen ezért az alperes felülvizsgálati kérelme ama részének helyt adva, a felebbezési bíróság Ítéletét részben megváltoztatni és a felperest a nyugdíjra jogosultság megállapítására irányuló kereseti kérelmével elutasítani kellett. Ugyancsak a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával helyt kellett azonban adni a felperes csatlakozási kérelmének a felperes részéről a nyugdíjalapba 1908 ápr. 1-éig befizetett és a meg nem támadott tényállás szerint 2742 K 56 fill.-t kitevő járulékok visszatérítése dolgában. Igaz ugyan, hogy az alperes egyesület alapszabályainak 11. §-a szerint a nyugdíjalapba befizetett összegeket — kamat nélkül — csak annak a tagnak fizetik vissza, a kit nyugdíjra jogosultságának elérése előtt, önhibáján kívül vagy kívánsága