Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

127 ellenére bocsátanak el a szolgálatból és a megállapított tényállás szerint a felperest illetően ebben az esetben ezeknek az előfel­tételeknek egyike sem forog fönn, korábbi alkalmazásától meg­válása körül önhibájáról, e fogalomnak általánosan szokásos értel­mében ugyancsak nem lehet szó. Ámde a m. kir. Guria úgy ta­lálja, hogy az alapszabályoknak a rendelkezése az egyesület tag­jainak olyan sarkalatos érdekét sérti, a mely semmiképen sem hozható összhangba a szolgálati és munkaszerződés körül a jog­tudományban, a törvényhozásokban és a birósági gyakorlatban ezidős7erint uralkodó, mindinkáb általános jogászi közvéle­ménynyé alakuló fölfogással, a mely különben a gazdasági mun­kások egyes válfajait, továbbá a gazdatiszteket, valamint a gaz­dasági cselédeket illetően hazai törvényeinkben is, nevezetesen az 1898 : II., az 1899 : XLI. és XLIL, az 1900 : XXVII., XXVIII. és XXIX., úgyszintén az 1907 : XLV. t.-cz.-ben is sok tekintetben visszhangra és megvalósulásra talált. Ennek a fölfogásnak a kiinduló pontja az, hogy a munka­és a szolgálati szerződés szabadságának mindkét szerződő fél részén egyenlő föltevése a legtöbb esetben csak fikczió, mert a ki állást keres vagy állását megtartani kénytelen, igen gyakran képtelen sikerrel megóvni a maga legméltányosabb érdekeit is és viszonyainak nyomása alatt kénytelen elfogadni azokat a föltéte­leket, a melyeket a munkaadó elébe szab. Sokszor nincs is, sőt nem is lehet tisztában a magára vállalt kötelezettség igazi hord­erejével Meggondolatlanságból vagy a gazdasági viszonyok nyo­mása alatt gyakran olyan megállapodások jönnék létre, a melyek­nek abszolút keresztülvitele a munkát, illetve szolgálatot vállaló legjogosabb emberi érdekeinek méltánytalan megsértésével járna. Ilyenkor lép közbe a modern törvényhozás és ennek hiján a jogos érdek megvédésére hivatott bíróság, erkölcsi és társadalmi okokból szükségképen és kötelességszerűen a gyöngébb felet oltal­mazva, annál is inkáb, mert ezzel elejét veszi egyes érdemes exisztencziák igazságtalan tönkremenésének és a szegényellátásra szorulók tömeges szaporodásának. így keletkeznek az összes mo­dern törvényhozások ama rendelkezései, a melyek jogi szempont­ból hatálytalanoknak mondják ki a munkaadó, illetve a főnök bizonyos kötelezettségeinek szerződéssel megszorítását vagy meg­szüntetését a munkás, illetve alkalmazott rovására; a mely ren­delkezések a felmondás körül az alkalmazott érdekét abszolút

Next

/
Thumbnails
Contents