Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

XII jogának érvényesíthetése czéljából a felebbezési eljárásban oly tényeket, tehát még oly szerződésszegési okokat is felhozhat, melyeket sem a keresetben, sem az első bíróság előtti eljárásban nem érvényesített, ha ez által a kereset jogalapja változást nem szenved. 139. A jogról való lemondás, mely az első bíróságnál történt, megtartja hatályát a lelebbezési eljárásban is és a S. E. 152. §. 2-ik bekezdésének rendelkezése nem értelmezhető akként, hogy az a peres fél, a ki az első bírósági eljárásban valamely jogról lemondott, azt a jogot a felebbezési eljárásban ismét ne érvényesíthesse. 185. A törvényszék elnökének és bíráinak elfogultsága miatt emelt panasz az igazságügyminiszter által már elintéztetvén, a lelebbezési eljárásban újabb ily kérelem elő nem terjeszthető. 159. 167. §. Alap és mennyiség fölötti döntés különválasztása. A S. E. 167. §-ának ahból a rendelkezéséből folyóan, hogy a felebbezési bíróság fel van jogosítva oly esetben, midőn az első bíróság az alap és mennyiség szerint vitás követelések csupán alapja felett határozott, határozatát az első bíróság által eldöntött kérdésekre szoríthatja és az ügyet, a mennyiben szükséges az első bírósághoz visszautasíthatja, nem következik, hogy a felebbezési bíróság azt minden olyan ügyben teheti, a hol az alap és mennyiség feletti döntés külön választható, hanem az idézett § oly pereket ért, a melyben a mennyiség kérdése hosszabb és költséges bizonyításfelvételt igényelne s így czélszerűbb, ha annak foganatosítása előtt az alap eldöntetik. Tartás iránti perben tehát ily visszautasítás helyt nem foghat. 89. 185. §. A felülvizsgálat alapja. Ténykérdés. Az a kérdés vájjon egy bizonyos személy valakinek teljhatalmú megbízottja volt-e, ténykérdés és utóbbinak körébe csak annak megállapítása tartozik, vájjon valaki kapott-e valamely határozott megbízást vagy sem? Ellenben az a kérdés, vájjon két fél között a megbízás jogviszonya egyáltalán és mily mértékben forog fenn, jogkérdés, a mely csakis a minden irányban tisztázott, az ellenbizonyítékoknak is megfelelő figyelembevételével a S. E. t>4. $-ának szabályához képest megállapított tényállás nyomán dönthető el. 1. Az ügyvéd részére megállapítható járandóság és a perköltség összegének nagyságát a bíróság belátásához képest állapítja meg, e megállapítás eredménye pedig, mint ténykérdés, nem tárgya a felülvizsgálatnak. 9.