Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

110 A felebbezési bíróság nem is bocsátkozott a tényállásnak abban az irányban megállapításába, hogy a peres felek közt megkötött haszonbérleti szerződésnek az alperes részéről történt felmondása jogszerű volt-e és hogy ezt a felmondást a felperes elfogadta-e és ez az elfogadás feltétlen vagy feltételes volt-e, hanem tényállásként megállapítván azt, hogy a felperes saját perbeli előadása szerint a haszonbérlemény birtokában van, a szerződés fennállásának birói kimondására irányuló keresetet a S. E. 16. §. alapján abból az indokból utasította el, hogy a megállapítási kereset törvénybeli feltételei fenn nem forognak, a mely jogi álláspontot és birói döntést a m. kir. Curia is helyesnek találván, az ez irányban felhozott panasz alap nélkül való. Ugyanebből az indokból helyesen utasította el jogszabály sértése nélkül a felebbezési bíróság a felmondás érvénytelenségének kimondására irányuló keresetet is, mert a felperes a haszonbérlemény birtokában lévén, a mennyiben az alperes a felperest a haszonbérleményből kimozdítás iránt támadná meg, a felperesnek módjában áll a felmondás érvénytelenségével védekezni. Minthogy pedig a felperes a meg sem támadott tényállás szerint a haszonbérleménynek birtokában maradt és azt még a felülvizsgálati kérelemben is beismeri, a keresetet abban az irányban, hogy felperes a haszonbérlemény birtokába visszahelyeztessék, mint tárgytalant a felebbezési biróság szintén jogszabály sértése nélkül utasította el. Végül az arra irányuló keresetet is jogszabály sértése nélkül utasította el a felebbezési biróság, hogy az alperes a birtok háborításától bíróilag tiltassék el, mert a meg nem támadott tényállás szerint a felperes azt adta elő, hogy őt a haszonbérleményben D. Sámuel háborította meg és ha mindjárt D. Sámuel ezt az állítólagos háborítást mint új haszonbérlő ebbeli minőségében tette volna is, a felperest e miatt a háborítás miatt a kereseti jog nem az alperes, hanem a háborító ellen illetné meg, nem lévén tényállásként megállapítva az, hogy D. Sámuelt a háborító ténykedésre az alperes utasította volna. Ez indokok és döntés után a felperesnek az eljárási jogszabályok sértésére vonatkozólag felhozott többi panaszai tárgytalanokká váltak. Mindezekből az okokból a felperest alaptalan felülvizsgálati