Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

106 mert a birói gyakorlat szerint a házastársak különválása esetében a nő férjét eltartani nem köteles; minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt, a S. E. 197. § a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint peres felek tényleg különválva élnek: az anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította. (Hasonló értelemben döntött a m. kir. Guria 1904. évi deczember 23-án I. G. 420. sz. a. hozott határozatában.)* Felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen lévén, őt a S. E. 204. §-a értelmében a felülvizsgálati költségben marasztalni kellett. (Kir. Guria I. G. 201'1911. 1912 február 8.) 3226. A végrehajtató követelési jogának megítélése szempontjából a követelés behajtásával megbízott ügygondnok kirendelésének időpontja teljesen közömbös lévén, ennek a felebbezési bíróság helyesen nem tulajdonított jogi hatályú jelentőséget, mert hiszen a végrehajtató joga a lefoglalt követelésre a letiltással, nem pedig az ügygondok kirendelésével keletkezett. F. Jenőt, mint kisk. J. Endre ügygondnokát kisk. J. Endre és társai ellen indított igénykeresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felülvizsgálati kérelemben eljárási jogszabály megsértése ezímén fölhozott panaszok nem állhatnak meg, mert a felebbezési bíróság ítéletéből kitűnően, a S. E. 64. §-ának megfelelően tüzetesen kifejtette mindazokat az okokat, a melyek őt, a perben felhozott adatok és bizonyítékok mérlegelése alapján az ítéletében megállapított ténybeli megggyőződésére indították. Az ily módon megállapított tényállás a S. E. 197. §-a értelmében pedig a felülvizsgálati eljárásban irányadó. Az erre a tényállásra alapított jogi döntés ellenében anyagi jogszabály megsértése ezímén fölhozott panasz is alap nélkül való. A tényállás szerint ugyanis a felperes ügygondnok képvi* Lásd X. kötet, 176. lapján.