Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVII. kötet 1911,1912 (Budapest, 1913)

103 rendű alperesre nézve megszűntnek kimondotta és ezt az alperest a haszonbérlemény visszabocsátására a felmondási idő lejártával kötelezte. (Kir. Guria L G. 262 1911. 1012 február 7.) '3223. Nem minősíthető a S. E. 31. és 148. §-a szerinti, meg nem engedett keresetváltoztatásnak az, hogy a felperes az elsőhiróságnál nem kért egyetemleges kötelezettséget a felehbezési eljárásban kimondatni kérte. A felebbezési bíróság L. Milo keresete alapján P. Milorádné B. M. és B. Sándor alpereseket a kereseti 4000 K tőke és jár. egyetemleges megfizetésére, illetőleg a végrehajtás tűrésére kötelezte, a kir. Guria pedig másodrendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : A felebbezési biróság Ítélete ellen a másodrendű alperes részéről közbetett felülvizsgálati kérelemben felhozott panaszok alaptalanok. Ugyanis az a körülmény, hogy a felperes Írásbeli keresetét csak a jelzálogul szolgáló ingatlanok mostani tulajdonosa B. Sándor másodrendű alperes ellen a kereseti követelés kielégítésének tűrésére irányozta és csak az elsőbirósági tárgyalásnál, még pedig az alperesi érdemleges ellenkérelem előadása előtt terjesztette ki a keresetet az ő közvetlen adósa P. Milorádné B. Mária elsőrendű alperes ellen, a kit saját személyében a kereseti követelés megfizetésére elsősorban a jelzálogul szolgáló ingatlanok vevője részéről bírói letétbe helyezett vételárra intézendő végrehajtás terhével kért marasztalni, egyáltalán nem tekinthető keresetváltoztatásnak és az sem tűnik ki az elsőbiróság tárgyalási jegyzőkönyvéből vagy Ítéletéből, hogy a másodrendű alperes ezt a keresetkiterjesztést ellenezte volna, sőt a felebbezési biróság tárgyalási jegyzőkönyvéből vagy Ítéletéből sem tűnik ki, hogy másodrendű alperes a kereset kiterjesztését mint keresetváltoztatást kifogásul a felebbezési tárgyaláson felhozta volna. A felebbezési biróság tehát nem sértett jogszabályt azzal hogy a keresetnek kiterjesztését meg nem engedett keresetváltoztatásnak nem tekintette, az ez irányú panasz tehát alaptalan.