Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

53 t.-cz. 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az 1903. évi június hó 24. napján 1. sz. a. kibocsátott belügyminiszteri rendelettel megalkotott gyermekvédelmi szabályzat is a többi állami intézettől lényegesen eltérő, sok irányban önálló szervezetet teremtett. Ennek pedig inditó oka és egyben czélja is az volt, hogy mindegyik menhely a reá bizott rendkívül nagy jelentőségű állami és társadalmi feladatokat ezek sajátos jellegének és a mindennapi élet szünetlenül változó szükségességeinek megfelelő önállósággal és gyorsasággal láthassa el és hogy hatáskörében közvetlenül tehesse meg mindazt, a mi akár a szóba jöhető állami és társadalmi érdekek, akár pedig a gondozására bizott gyermekek sokféle érdekének megóvására kívánatosnak látszik. Mivel pedig a m. kir. Curia fönnemlített végzésében a m. kir. állami gyermekmenhelyek bíróság előtt való törvényes képviseletének dolgában felmerült vitás elvi kérdést az ennek eldöntésére, az ugyanama végzésben felsorolt jogszabályok szerint, illetékes m. kir. pénzügyminiszter az 1910. évi június hó 27. napján 60354, sz. a. kelt és a felebbezési bírósághoz intézett átirata szerint, úgy oldotta meg, hogy erre a képviseletre a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság jogosult és mivel ez a felpeiest az 1910. évi november hó 8. napján megtartott felülvizsgálati tárgyaláson képviselte is, magáévá téve a felperes eddigi képviselőjének perbeli cselekményeit, a tartásdíj összegének kérdésében a felülvizsgálati kérelmében felhozott panasza egyedüli kivételével: az alperesnek az állami gyermekmenhely perbeli cselekvő képessége ellen perjogi szempontból felhozott panaszát el kellett utasítani. De nem állhat meg az alperes részéről a menhely kereshetőségi jogának magánjogi alap hiánya okából felhozott panasz sem. Az állami gyermekmenhely ugyanis akkor, a mikor az 1901 : VIII. és XXI. t.-cz. rendelkezéseinek és az említett gyermekvédelmi szabályzat intézkedéseinek megfelelően, kötelékébe fogadja a 15 évnél fiatalabb gyermekeket, ezeknek oltalma és gondozása, tehát eltartásuk, nevelésük és kiképzésük czéljából, egy e végből megalkotott külön, közjogi jellegű törvényes szabály alapján cselekszik. Tevékenysége tehát nem azonos a megbízás nélkül másnak ügyeit ellátó személy eljárásával, mert hiszen éppen az adja meg működésének sajátos jellegét, hogy az külön törvény parancsán, tehát a legerősebb jogi alapon nyugvó nyilvánjogi megbizá-