Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

3? M. J. B. czég keresete alapján a felebbezési bíróság ifj, S. Paszkel és társai alpereseket a kereseti 4911 K 85 f s jár.-ban marasztalta, a kir. Guria pedig a II. rendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét egyedül a másodrendű alperes nevében eljáró ügygondnok támadta meg a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján felülvizsgálati kérelemmel; felhozott panaszai azonban alaptalanok. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint ugyanis nem volt vitás a peres félek között az, hogy iíj. S. Paszkel elsőrendű alperes 1908. évben megvette Sch. Lajosnak b-i kereskedői üzletét, ennek vételára fejében 35,000 koronával adós maradt, a mely összegből a valódiság és tartalom tekintetében meg nem támadott A) alatti kezességi nyilatkozat czimű okirat tartalma szerint havi 7000 koronás részletekben az üzletből eredő passzívákat volt köteles törleszteni, a mely passzívák közt a valódiság és tartalom tekintetében szintén meg nem támadott B) alatti közös levél tartalma szerint a felperes javára 14,311 K 41 fillér állott fenn. Az sem volt vitás a peres felek közt, hogy a másod- és harmadrendű alperesek ifj. S. Paszkel elsőrendű alperesnek ebbeli fizetési kötelezettsége tekintetében Sch. Lajossal szemben készfizető kezességi kötelezettséget vállaltak. Végül az sem volt vitás a peres felek közt, hogy Sch. Lajos említett 35,000 K követeléséből az 1909. évi január 23-án kelt engedménynyel a felperesnél levő tartozását kitevő 4911 K 85 f részösszeget a felperesre ruházta át és a felperes ennek az engedményezett összegnek megfizetése iránt indította a keresetet és a per folyamán csatolta úgy a Sch. Lajossal, mint szintén az elsőrendű alperessel fennállott kereskedői összeköttetésre vonatkozó közjegyzőileg hitelesített főkönyvi számviteli kivonatokat. Ezek előrebocsátása után áttérve a másodrendű alperes felülvizsgálati kérelmére, alaptalannak találtatott ennek az alperesnek az a panasza, hogy a felebbviteli bíróság eljárási jogszabályt sértett azzal, hogy az alperesek kérelmére el nem rendelte a felperes kereskedői könyveinek felmutatását és a felperest eskü alatt ki nem hallgatta; mert az 1875 : XXXV1L t.-cz. 34. §-ának rendelkezése a ,S. E. 75. §-a által fenn van tartva, ama rendelkezés szerint pedig