Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)
35 felebbezési bíróság a megtámadott tényállást a S. E. 64. §-a szabályának betartásával állapította meg; megjegyeztetvén, hogy a most kiemelt körülmény a per eldöntésére nézve nem lényeges azért, mert alperes a részvénytársaság alkalmazottja útján is gyakorolhatja a fának kicsinyben való eladását. Ugyancsak alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a •felebbezési bíróság jogszabályt sértett, mikor megállapította, hogy alperes a szerződésben arra kötelezte magát, hogy fakereskedést O-n detailban űzni nem fog mindaddig, míg felperes vagy törvényes örökösei a fakereskedést be nem szüntetik; mert a felebbezési bíróság nem egyedül a szerződésről kiállított okirat tartalmánál fogva, hanem egyéb ténybeli adatok alapján állapította meg azt, hogy a feleknek valódi akarata a szerződés megkötésénél mire irányult; minthogy pedig az, hogy mi volt a felek akarata, ténykérdés : a felebbezési bíróság e tekintetben a bizonyítékokat szabadon mérlegelhette és ténybeli meggyőződését a per anyagából az okok előadása mellett belátásához képest alkothatta meg, már pedig a felebbezési bíróság az Ítéletében előadta azokat az okokat, a melyek ténybeli meggyőződését előidézték. Nem volt figyelembe vehető alperesnek az a kérelme, hogy a szerződés alapján e helyütt állapíttassék meg, hogy közte és felperes között milyen megállapodás jött létre; mert a S. E. 197. §-a értelmében az ügy érdeme szempontjából a felülvizsgálati bíróság a tényállásnak önálló megállapításába nem bocsátkozhatik, hanem a felülvizsgálati eljárásnál a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás az irányadó és ez a tényállás -a felhívott törvényszakaszban kijelölt alapon csak megtámadható. Felperes felülvizsgálati kérelmében azon az alapon támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy felperest keresetével abból az okból utasította el, hogy az annak alapját képező megállapodás a jó erkölcsökbe ütközik. Ez a panasz alapos. A felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállása szerint ugyanis megállapítást nyert, hogy az alperes által faüzletének felperes részére az A) és D) alatti szerződések szerint történt eladása alkalmával az A) alatti szerződésben foglalt ama megállapodás tekintetében, mely szerint alperes sem a saját neve alatt, sem 3*
