Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

34 A felebbezési bíróság W. Edét a N. Izidor ellen 10,000 K kötbér iránti keresetével elutasította, ellenben a kir. Curia alperest a 10,000 K kötbér megfizetésére kötelezte a következő indokolással: Alperes panasza az, hogy a felebbezési bíróság jogszabálysértést követett el, a mikor megállapította, hogy alperes mint az o-i fakereskedő részvénytársaság egyik igazgatója a részvénytársaság czége alatt tulajdonképen a felperessel versenyző vállalatot vezet, holott e ténymegállapításra semmiféle törvényes alap nincs, sőt alperes éppen az ellenkezőt kívánta bizonyítani. Ez a panasz alaptalan. Mert a felebbezési bíróság a felek egyező előadása alapján azt állapította meg, hogy az 1909. évi márczius 1-én 2000 db 50 koronás részvényre elosztott 100,000 K alaptőkével megalakult és 1909. évi deczember 22-én a czégjegyzékbe bevezetett o-i fakereskedő részvénytársaságnak igazgatósági tagjává és ügyvezető igazgatójává az alperes választatott meg, mely tisztét alperes jelenleg is betölti, továbbá a K) alatti alapítási tervezet, a B) alatti czégjegyzéki másolat, az E), F), G) alatti aláírási ívek, végre a H) alatti alapján azt állapította meg a felebbezési biróság, hogy a részvénytársaság az O. és vidéke közönségének faszükségletét elégíti ki és faeladást detailban is folytat, hogy alperes részben a saját neve alatt, részben pedig a N. Gyula és fia czég neve alatt összesen 800 db részvényt jegyzett és hogy kérkedett azzal, hogy ő a részvénytársaság létrejöttét és működését minden tudásával és vagyonával hathatósan támogatta és támogatja, mely tényekből vont következtetés utján állapította meg a felebbezési biróság azt a további tényt, hogy alperes mint a részvénytársaság üzemét irányító ügyvezető igazgató a részvénytársaság czége alatt tulajdonképen a felperessel versenyző vállalatot vezet, illetve ilyen vállalat keretében fejt ki jelentékeny versenyző kereskedői működést; nyilvánvaló tehát, hogy a megtámadott tényállás alapjául szolgált ténykörülmények a felebbezési biróság Ítéletében fel vannak sorolva és az Ítéletből az is kitűnik, hogy az alperes által bizonyítani kivánt arra a körülményre, hogy alperes a részvénytársaságnál detail-eladással nem foglalkozik és ezt siketsége miatt nem is teheti, a felebbezési biróság a bizonyítást azért nem rendelte el, mert e körülménynek a tényállás megállapítása szempontjából fontosságot nem tulajdonított és mert ezek szerint a