Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XVI. kötet 1910,1911 (Budapest, 1912)

26 Minthogy pedig a felebbezési bíróság a fent kifejtettek szerint a keresetnek a bérlemény károsító használatára vonatkozó jogalapjára nézve a tényállás kellő megállapításába nem bocsátkozott, az ez irányban ajánlott bizonyítást mellőzte és ezt a mellőzést nem indokolta, mert a kereset elutasítására felhozott téves jogi álláspontja körüli érvelései és az az érvelése, hogy W. Jakab az alperesnek szerződésellenes viselkedését elnézte, valamint az a tény, hogy a felperes az I) alatt csatolt szerződési okirat szerint a haszonbérleményt abban az állapotban vette meg, a melyben az a vétel idején találtatott, a mellőzés indokolására nem szolgálhatnak, mivel az alperes szerződésellenes viselkedésének elnézése és a most említett szerződési kikötés csak azoknak a rongálásoknak mentségére szolgálhat, a melyek a haszonbérleménynek a felperes által megszerzése időpontját megelőzőleg fordultak elő és a melyekért az alperes a felperesnek megtérítéssel nem tartozik; azért az ügy ezúttal érdemileg nem lévén eldönthető, a felebbezési biróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani és az eljárt bíróságot a megjelölt irányban további eljárásra kellett utasítani. (Kir. Curia I. G. 202/1910. 1910 október 11.) 3086. Hn mindkét házastárs hibás abban, hogy a férj vagyonilag tönkre ment, a nő nem veszti el azt a jogát, hogy az őt jogos ok nélkül elhagyott férjétől tartást követelhessen. A férj ezt a tartást egyéb vagyon hiányában keresményéből is megfizetni tartozik, még pedig arra az időre is, mely alatt keresménye nincs és így az a körülmény, hogy a férj mint vagyontalan és fegyházbüntetés előtt álló egyén, neje eltartásáról akkor sem gondoskodhatott volna, ha meg nem szökik, nem zárta volna el a nőt attól, hogy e tartást utólag követelje akkor, ha ez keresményhez jut. Ügyállás: Dr. A. Jenő sikkasztás és okirathamisítás miatt bünperrel üldöztetvén, nejének és gyermekeinek visszahagyása mellett Amerikába szökött. A visszahagyott nő az alapon, hogy férje szülői, dr. A. Gyula és neje a férjét pénz adásával segélyezték a szökésben s ez által felperest abba a helyzetbe hozták, hogy férjétől tartást nem követelhet, keresetet